Az elmúlt évtizedekben végbemenő gazdasági-társadalmi változások hatására a családalapításban is rendszerváltás következett be Magyarországon. A dolgozat célja, a háttérben álló tényezők komplex rendszerben történő vizsgálata. A piacgazdaságra alapozott tudásalapú társadalmakban egyre többen végeznek felsőfokú tanulmányokat. A tanulással töltött évek meghosszabbodása miatt a munkába állás ideje is kitolódik, ezért a fiatalok legtöbbje még nem képes a felnőttséggel járó szerepeik betöltésére. Az önálló jövedelemmel nem rendelkező felnőtt korú személyek így jóval hosszabb ideig lakhatnak a szüleikkel egy háztartásban - mint az előző generációk - szociális értelemben gyermeki státuszban maradva. A jelenség legtöbbször a gyermekvállalás elhalasztásával is jár, így össztársadalmi szinten a demográfiai mutatók visszaeséséhez vezet. Empirikus kutatásom ennek az új életszakasznak és a kapunyitási pánik jelenségére irányul. A dolgozat alaphipotézise, hogy a különböző társadalmi,gazdasági környezet meghatározza az emberek családdal kapcsolatos elképzeléseit. A folyamatos változások miatt ezért más és más családmodellek voltak uralkodóak. Napjainkban a családtervezésénél egyre inkább racionális és gazdasági okok befolyásolják a fiatalok döntéseit, s ezért helytálló a családalapítási stratégia kifejezés.