Reziliens válaszok az előítéletekre roma szakkollégisták körében

Abstract

Az előítélet az az emberi gondolkodás bizonyos mechanizmusa, amellyel az idegen, az ismeretlen, a másság iránti félreértés, a bizalmatlanság, a félelem és a gyűlölet felé fordulunk. Az előítélet a legnagyobb ellensége az igazságnak, mert nem az ismeret és a tapasztalat, hanem a félelem és a rosszakarat alapján ítélkezik. (Kovács 2018) Kedvezőtlen társadalmi és szociális helyzetük ellenére a keresztény roma szakkollégium hallgatói sikeresen vették az akadályokat azon a rögös úton a felsőoktatásba, ahol a előítéletekkel, hátrányos megkülönböztetésekkel, esetleges atrocitásokkal kellett megküzdeniük. Jelen kutatásban ezen hallgatók közül 114-en vettek részt. Hipotézisünk szerint a többségi társadalom és a többi cigány/roma előítéletessége befolyást gyakorol a roma/cigány tanulók tanulási motivációjára, és az előítéletekkel való megküzdés a továbbtanulási szándékra pozitív hatással van. Továbbá feltételezzük, hogy a roma fiatalok „rendszeresen megélik, hogy nem individuumként, hanem egy sztereotipizált csoport tagjaként kezelik őket” (Neményi 2007: 86). A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat hallgatóinak szociális hátterével, továbbtanulást befolyásoló motivációs tényezőivel és előítéletek hatásával foglalkozó kutatásunk során kvantitatív módszereket alkalmaztunk. Vizsgáltuk továbbá a hallgatók nemét, életkorát, a hallgatók családi hátterét, a szüleik iskolai végzetségét, munkahelyét.