Mátrix és zavaró hatások vizsgálata különböző kreatinin meghatározási módszerekre

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorGyémánt, Gyöngyi
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Kémiai Intézethu_HU
dc.contributor.authorKovácsné Salagvárdi, Lívia Ibolya
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentV. Oláh, Anna
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Laboratóriumi Medicina Intézethu_HU
dc.date.accessioned2016-01-21T12:31:12Z
dc.date.available2016-01-21T12:31:12Z
dc.date.created2015
dc.description.abstractA vese több funkcióval rendelkező, életfontos szerepet játszó páros szervünk. Működésének megítélésére a rutin laboratóriumokban szérum kreatinin, és a belőle kalkulált eGFR értékeket határozunk meg a leggyakrabban. A kreatinin meghatározása az egyik legrégebben alkalmazott klinikai kémiai mérés. Az utóbbi években az elavultnak is mondható, interferáló anyagokra nagyon érzékeny hagyományos Jaffé-módszert felváltották a kompenzált módszerek, majd előtérbe kerültek a legújabb lehetőségek, az enzimatikus, valamint a rutin diagnosztikában nem alkalmazott HPLC és a referencia módszer, az ID-MS. A kompenzált Jaffé-reakción alapuló mérések eredményei normál körülmények között jó korrelációt mutatnak az enzimatikus módszerrel, azonban különböző interferáló tényezők fennállása esetében lehetnek különbségek a mért eredmények között. A leggyakrabban a lipémia, az icterus valamint a hemolízis okoz problémákat a korrekt mérési eredmények meghatározásában. Dolgozatomban a három leggyakoribb interferáló tényező mellett aszkorbinsavval és kreatin-monohidráttal végeztem kísérleteket, annak megítélésére, hogy a kompenzált Jaffé- és az enzimatikus módszer eredményei hogyan alakulnak a kalkulált koncentrációjú interferáló anyag jelenlétében. Mintaként a fehérgyarmati Központi Laboratóriumban megfordult betegek szérumait használtam fel, a meghatározásokat egy Roche Hitachi Modular P800-as automatán végeztem el. A kapott eredményekből korrelációs vizsgálatot, valamint statisztikai próbákat végeztem, melynek eredményei alapján kijelenthető, hogy normál és hemolizált minták esetében a Jaffé- és az enzimatikus módszer jól korrelál egymással. Ezzel szemben icterus és lipémia fennállása esetében szignifikáns különbség mutatható ki a két módszerrel kapott eredmények között. Az interferencia vizsgálatokkal kapott eredményeket a nemzetközileg is elfogadott Total Error értékekkel vetettem össze. 500 mg/L-es elméleti aszkorbinsav koncentrációnál az interferencia mértéke Jaffé-módszer esetében +12,87 %, ami alapján kijelenthető az interferencia megléte, míg enzimatikus módszer esetében mindössze – 2,43 % az eltérés. 2000 µmol/L elméleti kreatin-monohidrát koncentráció esetében a Jaffé-módszerű reagens használatával csekély, +5,46 % interferenciát tapasztaltam, míg az enzimatikus módszernél ez az érték +13,33 %, ami alapján szintén kijelenthető az interferencia megléte.hu_HU
dc.description.courseklinikai laboratóriumi kutató mesterképzéshu_HU
dc.description.courseactlevelezőhu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent45hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/221476
dc.language.isohuhu_HU
dc.rightsCC0 1.0 Universal*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/publicdomain/zero/1.0/*
dc.subjectkreatininhu_HU
dc.subjectinterferenciahu_HU
dc.subjectaszkorbinsavhu_HU
dc.subjectkreatin-monohidráthu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.titleMátrix és zavaró hatások vizsgálata különböző kreatinin meghatározási módszerekrehu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)