Dolgozatom tárgya a közigazgatási jogi szankciórendszer bemutatása. Célom a közigazgatási szankció elemzése, legfontosabb jellemzőinek, szabályozási hiányosságainak a feltárása. A közigazgatási szankciók katalógusa óriási, ez rendkívül megnehezíti átfogó elemzésüket, melyre azonban – véleményem szerint – mindenképpen szükség lenne egy hatékonyan működő közigazgatási jogi szankciórendszer megalkotásához. Dolgozatomban igyekszem a szankciórendszert érintő legfontosabb kérdésekre kitérni, és azokat gyakorlati példákkal szemléltetni. A közigazgatási szankció elemzése során dolgozatom első részében ismertetem a közigazgatási jogi szankciók magyarországi szabályozásának történetét, a közigazgatási jogi szankciókra vonatkozó legfontosabb elméleteket, melyek elsősorban önálló létjogosultságukat, jogrendszerben betöltött szerepüket vizsgálják. Részletesen meghatározom a szankció fogalmát és annak elemeit. Dolgozatom további részében foglalkozom a közigazgatási jogi szankció céljával, funkcióival, szabályozásának módjaival. Vizsgálom a közigazgatási szankciók rendszerét, fajtáit, a rájuk vonatkozó alapelveket, garanciális szabályokat. Bemutatom a közigazgatási szankciórendszert alkotó három pillér: a szabálysértési jog, az anyagi jogi bírságok, valamint az egyéb közigazgatási szankciók legfontosabb szabályait, elemzem a szabályozásukban meglévő hiányosságokat, jogszabályi hézagokat. Dolgozatom végén kitérek az Európai Unió közösségi jogában meglévő szankcióalkalmazására, valamint más európai államok joggyakorlatára a közigazgatási szankciók kapcsán. Dolgozatom záró részében az áttanulmányozott szakirodalom alapján összefoglaltam a közigazgatási szankciórendszerre vonatkozó legfontosabb szabályozási hiányosságokat, és ezek megoldására javaslatot tettem. Így – álláspontom szerint - különösen indokolt lenne az eljárás során a garanciális alapelvek pontos jogalkotó általi rögzítése, különösen a „ne bis in idem” elvének hatékony érvényesítése, a kerettényállásokban való szabályozás csökkentése, az eljárási rend hatékonyabbá, gyorsabbá tétele, a szankciók kiszabása kapcsán érvényesülő felelősségi rendszer módosítása, aszerint hogy természetes személyekkel szemben kizárólag szubjektív alapú szankciókat lehessen érvényesíteni. Jelenleg a magyar közigazgatási szankció joganyaga – a szabálysértési jogot leszámítva – gyakorlatilag kodifikációs káosz. Bár számtalan jogi norma igyekszik szabályozni a területet, ezek csak annak egy-egy részére terjednek ki, így időről-időre fölvetődik újabb jogszabályok elfogadásának szükségessége. Éppen ezért - véleményem szerint - a szabálysértési jogon túl a közigazgatási szankciórendszer többi pillérjének vonatkozásában is szükséges lenne egy átfogó vizsgálat végrehajtása, az ott meglévő hiányosságok feltárása, joghézagok kiküszöbölése. Mindezek alapján megállapítható, hogy egy egységes, valamennyi közigazgatási szankcióra kiterjedő, azonos anyagi és eljárásjogi szabályokat megállapító közigazgatási szankciótörvény megalkotása lenne a megoldás, amely a jogállamiság és a jogbiztonság elveinek megfelelően egy hiányosságoktól és jogalkalmazói bizonytalanságoktól mentes, kiszámítható és hatékony szankciórendszert hozna létre.