Radioaktív fémionok megkötődése természetes kőzetmintán
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Stroncium(II) ion és cézium(I) ion megkötődését vizsgáltam sajógalgóci természetes kőzetmintán, radioaktív nyomjelzéssel. Vizsgálataim célja a természetes kőzetminta aktív helyeinek meghatározása volt. Kísérleteimmel először az optimális szorbens tömeg oldat arányt határoztam meg, ahol a vizsgált fémionok megkötődésének aránya 50% körül mozog, mivel ekkor lehet a megoszlási hányadost a legpontosabban számítani. 20 ml-es oladat térfogat és 10-3 moldm-3 koncentráció mellett, 25°C-on a stroncium esetén 100mg-nak, míg a cézium esetén 50 mg-nak adődott a megfelelő szorbenstömeg. Kinetikai méréseket végeztem, hogy megállapítsam a szilárd és az oldat fázis közötti egyensúly beállásához szükséges időt. A méréseimből kiderült, hogy mintegy 90 perc elteltével mindkét fémionnál beáll az egyensúly az oldat és a szilárd fázis között, így 2 órás reakció időt választottam az egyensúlyi mérésekhez. Végül a fémionok szorpciójának koncentráció függéséből meghatároztam a természetes kőzetminta aktív helyeinek számát 25°C-on, és 2 órás reakció idő mellett:
- cézium esetén 1,48×10-4 molg-1
- stroncium esetén 7,77×10-5 molg-1, ami egy értékű kationra 1,55×10-4 molg-1 A kétféle ionnal meghatározott aktív hely szám jó egyezést mutat egy értékű kationra, és összhangba van a kőzetminta alacsony agyag tartalmával.