Repce és napraforgó tarlómaradványok foszfor - és káliumtartalmának meghatározása

Abstract

Vizsgálataim során arra kerestem a választ, hogy repce és napraforgó esetén a termés betakarítása után mennyi foszfor és kálium marad vissza a többi növényi részben.A kutatási projekt elvégzése érdekében két egész Magyarországot reprezentáló mintavétel volt szükséges repce és napraforgó állományokból. Kutatási tevékenységem kiterjedt arra, hogy a növény és a termesztési hely földrajzi elhelyezkedése között milyen összefüggés van. Országos mintavételeim során minden mintavételi helyen növény-és talajmintát is gyűjtöttem. Így lehetőségem volt megvizsgálni a talaj és a növény foszfor- és káliumtartalma közötti összefüggést. A legtöbb minta esetében arra a következtetésre jutottam, hogy a talaj és a növény foszfor és káliumtartalma között nincs szoros összefüggés.Napraforgó és repce esetén a tarlómaradványból származó nitrogén mennyisége nagymértékben hozzájárul a talaj tápanyagkészletének gyarapításához, míg foszfor-és kálium esetében kisebb mértékű, mert a foszfor és kálium jelentős része a terméssel együtt betakarításra kerül, s kevesebb hányada marad vissza a növény többi részében. Megállapítottam, hogy a növényi mintákban jelenlévő foszfor-és káliumtartalom alacsony, így nem alkalmas arra, hogy tarlómaradványként a talaj tápanyagtőkéjét jelentős mértékben gazdagítsa.