A vizsgálatot kérdőív segítségével végeztem, és a vizsgálat célja az volt, hogy megismerjem a gyermekek szokásrendszerének kialakítását. Tudjuk, hogy a gyerekek szokásrendszerének kialakításában nagyon fontos szerepe van a családnak, és arra a kérdésre kerestem a választ, hogy hogyan alakíthatjuk ki a gyermekek szokásrendszerét, melyek azok a befolyásoló tényezők, amelyek nem járulnak hozzá a kialakulni kívánt napirendhez. A felhasznált irodalom segítségével fény derült a gyerekek napirend táblázatának fontosságára, hogy miért a reggel a legkritikusabb a családok életében, valamint hogy a szabályok és normák miben járulnak a szokásrendszer kialakításához. A kérdőív kérdései segítségével összefüggéseket kerestem, hogy a reggeli tevékenységekre mennyi időt szánnak a szülők, hogy a gyermekek felkelési és lefekvési ideje hogy alakul valamint a szülők szerint mi lenne az ideális, és ezeket az időpontokat mennyire tartják be. Melyek azok a tevékenységek, amelyekben a gyermek már teljesen önálló és melyek azok, amelyekhez még állandó segítségre van szüksége. A gyermek milyen tevékenységet végez legszívesebben lefekvés előtt, valamint milyen gyakran csinál a család közös programot. A vizsgálat során arra a következtetésre jutottam, hogy a megkérdezett szülők igyekeznek a gyermekeiket abban az időben lefektetni vagy éppen felkelteni, amit ők is ideálisnak tartanak. De észrevehető volt, hogy ami az ideális időpontban nem jelent meg lefekvési időként, az a valóságos lefekvési időpontként több gyermeknél is eltérést mutatott. Tehát több szülő is beleesik abba a hibába, hogy nem fekteti le a gyermekét időben, így ezzel nem járul hozzá a gyermek alvásszükségleteinek kielégítéséhez. Viszont a valóságos reggeli felkelés időpontja nem mutatott nagy különbséget az ideálisnak tartott időpontoknál. Ugyan már említettem, hogy a társadalom által is elismert helyen van a reggeli étkezés, ez a vizsgálat során is kiderült, hogy erre a tevékenységre hagyják reggel a legtöbb időt a szülők a gyermek számára. Ami a gyermekek önállóságát illeti, nagyon kevés olyan tevékenység van, amihez állandó segítségre lenne szükségük. Ezek a tevékenységek az öltözködés témakörben találhatóak, a cipőkötés és a gombolás. Vannak olyan tevékenységek, amelyekhez kevés segítségre van szükségük. Ezek a zipzárazás, a fogmosás és a fésülködés. A közös családi programok rendszeressége meglepő eredményeket mutatott a kutatás során, hiszen a mai rohanó világban a szülők állandóan dolgoznak, egyre kevesebb idejük van a gyermekekre, így a családra szánt idő is csökken. A kutatásból kiderült, hogy a legtöbb szülő hétvégéken szervez közös programot a családnak. Ilyenkor a szülők többsége sem dolgozik. De ha a hétvégi programok rendszeressé vállnak, akkor a család is elegendő időt tud együtt tölteni. A családtagok közötti kapcsolat is javulhat. A jövőben fontos lenne a gyermekek számára, hogy szüleik több időt szánjanak rájuk. A szülők ismerjék a gyermekük szeretet nyelvét, amivel közelebb kerülhetnek hozzájuk. A szülők legyenek következetesebbek, a tevékenységeket végezzék közösen a gyermekükkel, és legyen türelmesek velük. A gyermekeket vonják be a mindennapi tevékenységekbe. Ezekben az óvodapedagógusnak csak annyi szerepe van, hogy az óvodán belül a napi- és heti rendet a gyermek számára letisztázza, beszoktassa a csoport tevékenységeibe. Esetleg ha a szülők az óvodapedagógus tanácsát kéri a szokásrendszer kialakításához, akkor tanácsot ad és segítséget nyújt. A szokásrendszer kialakításában mind a szülőnek, mind az óvodapedagógusnak jó példát kell mutatnia a gyermek felé, ezáltal a gyermeknek lesz egy példaképe, akinek a példáját követheti felnövése során.