Szakdolgozatomban a közművelődési intézmények online kommunikációját tekintettem át, fókuszba helyezve a közösségi média platformokat-Facebook, Instagram, YouTube, illetve Tiktok-mint korszerű kommunikációs csatornákat. Fő indíttatásomként szolgált, hogy szerettem volna megfigyelni az ifjúság milyen mértékben van jelen az intézmények felületén, valamint mennyire aktívak. Választásom azért erre a csoportra esett, mivel ők a jelen és jövő kultúrafogyasztói egyaránt, így kiemelt jelentőséggel bírnak a kulturális és közművelődési intézmények számára, mivel jelenleg az ő aktivitásuk minősül a legalacsonyabbnak ezekben a közösségi színterekben. Szakdolgozatomban tartalomelemzést végeztem. Kezdetben áttekintettem a számomra releváns szakirodalmakat a témában. A témában jártas szakember, Pavluska Valéria munkája nagy segítségemre szolgált, illetve Bauer Béla és Szabó Andrea Ifjúságkutatásaiból is számos hasznos információval gazdagodtam. A szakirodalmak és kutatások áttekintése 8 közművelődési célú intézményt választottam, amely során törekedtem, hogy az intézmények minden méret típusából válasszak, így az ország több pontjában levő intézménynek a közösségi média jelenlétét is figyelembe vettem. Ennek eredményeképp kijelenthetem, hogy általánosságban a Facebook felületén megtalálhatóak, valamint rendelkeznek intézményi weboldallal, egy kivétel esetében. A felületek megjelenése minden szempontból a saját arculatukat tükrözi, és a bejegyzések is rendszeresek, ennek ellenére megjelent olyan eset, amelynek követőszáma, illetve a beérkezett reakció nem tükrözte az oldalra ráfordított idő mennyiségét. Tehát a célom az volt, hogy közelebb kerüljek ahhoz, hogy a közművelődési célú intézmények miként használják a közösségi médiát, illetve ennek során vonzóbbá tudják-e tenni a fiatalok számára az intézményt.