Confronting the “Boundless and Hideous Unknown”: Science, Categorization, and Naming In H. P. Lovecraft’s Fiction

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorMorse, Donald E.
dc.contributor.authorMatolcsy, Kálmán
dc.contributor.departmentIrodalomtudományok doktori iskolahu
dc.date.accessioned2011-02-10T08:54:03Z
dc.date.available2011-02-10T08:54:03Z
dc.date.created2010hu_HU
dc.date.defended2011-03-04
dc.description.abstractA disszertáció Howard Phillips Lovecraft prózáját elemzi, az „ismeretlen” felderítésével kísérletező szövegi stratégiákra összpontosítva. Az ismeretlen itt alapvető anomáliaként értendő, ami a kuhni paradigmaváltás elméletén nyugvó természettudományos világfelfogás sajátja. A foucault-i „tudás akarása” diskurzusába ágyazódó lovecrafti szöveg teljességgel ambivalens és ezáltal kizárja a leleplezés, lezárás, megnyugvás lehetőségét: olyan paradox pozíciót képvisel, amelyben a tudásfolyamat egyszerre sikeres és működésképtelen. A lovecrafti szöveg letapogatja a konceptuális struktúrák peremét: a lovecrafti nyelv képes kimondani a kimondhatatlant és leírni a leírhatatlant, mégpedig az eksztázisban fogant túlburjánzás, a negáció/elnémulás/metonímia, de főként az ontológiai feszültséget hordozó metafora indirekt nyelvi eszközei által. A szavak határán körvonalazódó negatív reprezentáció és a dolgok határán megszülető negatív filozófia eme mátrixában feltáruló ismeretlen végül alakot ölt és tömeget vesz magára: szóvá válik, dologgá válik. A lovecrafti szöveg negatív aspektusa továbbá annak tudományos konstrukcióiban is megfigyelhető: a már meglévő tudományos tudás a paradigmaváltások okán negálódik, felbomlik, aztán szörnyű módon újrarendeződik, hogy képes legyen leírni az anomáliát. A „széthasadás és összeolvadás” kettős filozófiáját hirdető lovecrafti szöveg – az ember kategóriákon túli, „köztes” kategóriáival, a tér és idő torzításával, az idegen univerzumokkal – megmutatja a biológia, a fizika és az asztronómia sötét oldalát. A szöveg továbbá azt állítja, hogy a tudomány és az irodalom egyívású diszciplínák, és az ismeretlen indirekt meghatározásában főszerepet játszik a nyelv poétikus újrateremtése. A horror diskurzusa, egy, a “tudás akarásával” párhuzamos genealógia, szimbolikus helyet tart fenn a lovecrafti szövegnek, amely feldolgozza mind a brit és az amerikai gótikus regény, fantasztikum és korai scientifiction episztemológiai problémáit. Ebben a minőségében metatextuálisan is egyfajta paradigmaváltás helyszínévé válik, Lovecraft alakja pedig vérbeli paradigmaváltóként magasodik előttünk. The dissertation analyzes the fiction of Howard Phillips Lovecraft, concentrating on the strategies the specially defined “Lovecraftian text” employs in dealing with the unknown. The “unknown” is specified as the primary anomaly, viewed from a perspective of science supported by Thomas S. Kuhn’s idea of paradigm shifts. The Lovecraftian text, embedded in the Foucauldian discourse of the “will to knowledge,” is utterly ambiguous and, accordingly, subverts all possibilities of resolution, disclosure, or repose: it is hesitant, advocating an paradox stance where knowledge is both successful and dysfunctional. The Lovecraftian text traces the edges of conceptual structures: Lovecraftian language can say the unsayable and write the unwritable by applying the indirect linguistic processes of negation, silence, and metonymy, but most of all the living and ontologically tensive metaphor—all conjoined in the ecstasy of excess. The unknown, which manifests itself through this matrix of negative representation at the threshold of words and this negative philosophy at the edges of things, manages to acquire form and mass: it becomes a word, a thing. The negative aspect of the Lovecraftian text is also apparent in its scientific constructs: through paradigm shifts, existing knowledge is negated, broken up, and monstrously reconstructed to represent anomalous, that is, supramundane, phenomena. Due to its preoccupation with fissions and fusions, the Lovecraftian text presents the underside of the disciplines of biology (through interstitial categories of the human), physics (through distortions of space and time), and astronomy (through the account of an alien and unknown universe). The Lovecraftian text also asserts that science and literature are kindred disciplines, and the scientific arrangement of the unknown involves a poetic recreation of language. The discourse of horror, a genealogy that exists alongside the “will to knowledge,” allots a symbolic place to the Lovecraftian text, which processes the epistemological problems of both British and American Gothic horror, fantasy, and “scientifiction.” With this, it metatextually becomes the locus of a philosophical paradigm shift in the world of popular literature, and Lovecraft’s figure looms as a paradigm shifter.hu_HU
dc.format.extent224hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/102101
dc.language.isohuhu_HU
dc.language.isoenhu_HU
dc.subjectH. P. Lovecrafthu_HU
dc.subjecthorrorhu_HU
dc.subjectweird talehu_HU
dc.subjectfantastichu_HU
dc.subjectthe Gothichu_HU
dc.subjectscience fictionhu_HU
dc.subjectcosmicismhu_HU
dc.subjectinterstitialityhu_HU
dc.subjectsupramundanehu_HU
dc.subjectThomas S. Kuhnhu_HU
dc.subjectMichel Foucaulthu_HU
dc.subjectepistemologyhu_HU
dc.subjectparadigm shifthu_HU
dc.subjectdiscoursehu_HU
dc.subjectanomalyhu_HU
dc.subjectobservationhu_HU
dc.subjectinductionhu_HU
dc.subjectostentionhu_HU
dc.subjectvaguenesshu_HU
dc.subjectprototypehu_HU
dc.subjectcategorizationhu_HU
dc.subjectanalogyhu_HU
dc.subjectmetaphorhu_HU
dc.subjectmetonymyhu_HU
dc.subjectchiasmushu_HU
dc.subjectRomanticismhu_HU
dc.subjectthe sublimehu_HU
dc.subjectexperientialismhu_HU
dc.subjectphenomenologyhu_HU
dc.subjectGeorge Lakoffhu_HU
dc.subjectPaul Ricoeurhu_HU
dc.subjectfantasztikumhu_HU
dc.subjectgótikus regényhu_HU
dc.subjectkozmicizmushu_HU
dc.subjecttérköziséghu_HU
dc.subjectepisztemológiahu_HU
dc.subjectparadigmaváltáshu_HU
dc.subjectdiskurzushu_HU
dc.subjectanomáliahu_HU
dc.subjectmegfigyeléshu_HU
dc.subjectindukcióhu_HU
dc.subjecthomályossághu_HU
dc.subjectprototípushu_HU
dc.subjectkategorizációhu_HU
dc.subjectanalógiahu_HU
dc.subjectmetaforahu_HU
dc.subjectmetonímiahu_HU
dc.subjectkiazmushu_HU
dc.subjectromantikahu_HU
dc.subjecta fenségeshu_HU
dc.subjecttapasztalati realizmushu_HU
dc.subjectfenomenológiahu_HU
dc.subject.disciplineIrodalomtudományokhu
dc.subject.sciencefieldBölcsészettudományokhu
dc.titleConfronting the “Boundless and Hideous Unknown”: Science, Categorization, and Naming In H. P. Lovecraft’s Fictionhu_HU
dc.title.translatedTalálkozás a “Határtalan és rút ismeretlennel”: tudomány, kategorizáció és névadás H. P. Lovecraft prózájábanhu_HU
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 6 (Összesen 6)
Nincs kép
Név:
MK_dissertation.pdf
Méret:
1.09 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Az értekezés angolul - Nem hozzáférhető
Letöltés
Nincs kép
Név:
MK_tezis_en.pdf
Méret:
92.98 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
A tézisek angolul - Nem hozzáférhető
Letöltés
Nincs kép
Név:
MK_tezis_hu.pdf
Méret:
115.46 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
A tézisek magyarul - Nem hozzáférhető
Letöltés
Nincs kép
Név:
MK_dissertation-t.pdf
Méret:
1.09 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Az értekezés angolul
Letöltés
Nincs kép
Név:
MK_tezis_en-t.pdf
Méret:
96.78 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
A tézisek angolul
Letöltés
Nincs kép
Név:
MK_tezis_hu-t.pdf
Méret:
119.21 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
A tézisek magyarul
Letöltés
Gyűjtemények
Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskola