Az állcsontciszták a maxillofaciális patológiák közel 20%-át teszik ki, kialakulásuk hátterében pedig gyulladásos folyamatok, fejlődési rendellenességek vagy genetikai tényezők állnak. Bár növekedésüket elsősorban a belső folyadék hidrosztatikai nyomása okozza, kezeletlen esetben súlyos csontreszorpcióhoz, fogdiszlokációhoz vagy patológiás töréshez vezethetnek. Mivel az elváltozások gyakran tünetmentesek, legtöbbször rutin fogászati röntgenfelvételek készítésekor fedezik fel őket. A patogenezis során a gyulladásos citokinek vagy specifikus genetikai mutációk – mint a PTCH1 vagy a CTNNB1 gén hiba – aktiválják a hámsejtek proliferációját. Különösen jelentős az odontogén keratociszták kutatása, ahol a molekuláris mechanizmusok megértése a Gorlin-Goltz szindrómához hasonló szisztémás betegségek kezelésében is segítséget nyújt. A diplomamunka célja a cisztaképződés genetikai és molekuláris hátterének feltárása, valamint a legújabb diagnosztikai és terápiás eljárások bemutatása a hatékonyabb betegellátás érdekében.