Az emberi jogok elsődleges feladata, hogy az egyén számára védelmet nyújtson az állami intervencióval szemben. Az emberi jogok gondolata kifejezetten európai produktum. Megkülönböztetünk emberi jogokat és alapjogokat. Ahogy a megnevezésük is mutatja ezek nem azonosak. A XX. században szinte minden állam alkotmányba foglalta az emberi jogokat, ezzel alapjogokká formálta azokat. Tehát azokat az emberi jogokat, amelyeket az államok beemeltek a jogrendszerükbe, főként az alkotmányba vagy annak hiányában az alkotmányt helyettesítő törvényekbe alapjogoknak nevezzük. Különböző nemzetközi egyezményekben megjelenő emberi jogokat is idesorolunk. Ahogy hazánk Alaptörvénye is kimondja: „AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.”

De a történelem folyamán hosszú utat kellett bejárni ahhoz, hogy az emberi jogok megbecsültek legyenek és védelemben részesüljenek. Elég akárcsak az élethez való jogra gondolni, hiszen kezdetben szinte bárki megölhette a másikat különösebb szankció nélkül (talio-elv). Majd a különböző egyezményeken át például a sebesült katonákkal való bánásmódtól eljutunk a halálbüntetés eltörlésééig. Dolgozatomban ezt az utat kívánom végig járni, a különböző történelmi korokon, egyezményeken át, hogy milyen hatásoknak és fejlődéseknek köszönhetően jutottunk el napjainkig.