Kártevő bagolylepkék populációdinamikai vizsgálata egy urbanizációs grádiens mentén
Absztrakt
Az emberi népesség növekedése és az emberi zavarás hatással van a biodiverzitásra. Ahhoz, hogy megértsük, milyen konkrét hatása van az egész bioszférára az emberi tevékenységnek, fontos vizsgálni, hogy az eltérő földrajzi régiókban elhelyezkedő területeken ez milyen módon jelentkezik. Az elmúlt években a vidéki lakosság egyre nagyobb mértékben költözik a nagyvárosokba, amely a növekvő lakóhelyigényekre válaszul egyre nagyobb területeket von el a természettől. Ez a biodiverzitást tekintve kettős kockázatot hordoz magában. Egyrészt az őshonos faj-együttesekre negatívan hat, másrészt a beton és aszfalt borítású, tömbházakkal sűrűn beépített területeken erősen megváltozik a mikroklíma, ezáltal a téli hónapok során is kialakulnak olyan meleg zúgok, ahol a délről érkező kártevők/invazív fajok is képesek áttelelni. Jelen munka során a kártevő/invazívan terjedő bagolylepkéket vizsgáltuk. A mintavételek alkalmával Debrecen központjából egy urbanizációs grádiens három szintjén (belváros, kertváros/szuburbán terület és természetközeli ökoszisztémák) végeztünk adatgyűjtést. Az adatgyűjtések gyepes- és fás élőhelyeket egyaránt érintenek, összesen 18 (2×3×3) mintaterületen. A lepkék begyűjtésére egy innovatív, jelenleg fejlesztés alatt álló módszert - virágok és fák kicsurgó nedveit utánzó illatanyag csalétkek és csapdát – alkalmaztunk. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy az urbánus élőhelyeken leginkább a tág ökológiai tűrőképességgel rendelkező, polifág táplálkozású, zömmel kártevő életmódot folytató fajok fordulnak elő nagy számban. Továbbá mind a kártevő nagylepkék, valamint az invazívan terjedő fajok relatív gyakorisági értékei megnövekednek a természetközeli területektől a városi élőhelyek felé haladva. A munka jövőbeni hasznosulását tekintve az eredményeink elősegíthetik az alkalmazott módszer hazai természetvédelmi biológiai (biodiverzitás monitoring, környezeti hatásvizsgálat stb.) protokollba való beillesztését. A vizsgálat ezen kívül jelentős mennyiségű a Dél-Nyírségre vonatkozó, jórészt hiánypótló faunisztikai adattal szolgál.