Eötvös József az emigrációban

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorGángó, Gábor
dc.contributor.editorBitskey, István
dc.contributor.editorGörömbei, András
dc.contributor.permittedbyDr. Deák, Ágnes
dc.contributor.permittedbyKerényi, Ferenc
dc.date.accessioned2011-01-09T21:52:53Z
dc.date.available2011-01-09T21:52:53Z
dc.date.issued1999
dc.description.abstractTanulmányom tárgya Eötvös József életének és munkásságának komplex vizsgálata az 1848 őszétől 1850 végéig terjedő időszakban. E két év mintegy külön fejezetet képez Eötvös pályáján, hiszen azokat - az 1848-as forradalom őszi eseményeitől való elhatárolódása következtében - Magyarországtól távol, önkéntes bajorországi emigrációban töltötte el. A feladatra azért vállalkoztam, mert Eötvös életéből e két év mindmáig nem került sem az irodalomtörténészek, sem a történészek figyelmének előterébe. Az emigrációs időszak vizsgálatára, másfelől, az eötvösi életmű legjelentősebb, Magyarországon és külföldön egyaránt leginkább ismert és méltányolt darabjával, a gondolkodása „zárókövének" tekinthető A 19. század uralkodó eszméinek befolyása az államra című munkájával kapcsolatos előfeltevésem ösztönzött. Az Uralkodó eszmék szövegével való, néha már-már a játékszenvedélyhez hasonlatos foglalkozás mind inkább azon sejtésemet erősítette meg: a szakirodalom korábbi megállapításaival ellentétben e mű gondolatvilága nem eredeztethető közvetlenül Eötvös 1848 előtti szépírói és publicisztikai munkásságából, és jobb megértéséhez Eötvös reformkori műveinek mint előzményeknek figyelembe vétele legalábbis elégtelen. Előfeltevésem az volt, hogy Eötvösnek az emigrációs időszakban megjelent műveinek elemző olvasata, illetve az ez idő tájt írott kéziratos tanulmányainak, feljegyzéseinek feltárása révén rekonstruálható az a gondolkodói út, amelyen Eötvös a reformkori politika jellegzetesen magyar kérdéseitől az európai társadalomfejlődés általános összefüggéseiig eljutott, miközben, ezzel egyidejűleg, erőfeszítéseket tett gondolkodásának mind biztosabb fogalmi alapokra helyezésére is. A fentiekkel összhangban ama hipotézis alátámasztására is kísérletet tettem, miszerint az emigrációs korszak műveinek szövegkörnyezete nemcsak a magyar és a francia politikai irodalom reprezentáns alkotásaiban keresendő, hanem a Habsburg Monarchia többnemzetiségű értelmiségének a birodalom jelenének és jövőjének alapkérdéseire választ kereső írásaiban is, illetve - kitüntetett fontossággal - az 1848-as forradalmakat kísérő szellemi mozgalmakban. Tanulmányomat tényfeltáró és szövegértelmező összefoglalásnak tekintem, amelyet mint előmunkálatot elengedhetetlennek tartottam az Uralkodó eszmék majdani megközelítéséhez.hu_HU
dc.description.tableofcontentsTartalom, 5-6. Előszó, 7-11. A módszerekről és a kötődésekről, 12-17. Az Eötvös és a Trefort család élete Bajorországban, 18-36. Miért 1850 végére készült el az Uralkodó eszmék első kötete?, 37-66. Magyarország érdekeinek védelmében: cikkek az augsburgi Allgemeine Zeitungban, 67. A publicista Eötvös és az Allgemeine Zeitung, 67-70. A jogi kérdés, 71-83. Levél Magyarországról, 84-85. Magyarország és rendeltetése, 86-93. A forradalmak oknyomozó története, 94. A történetíró Eötvös a forradalom után, 94-100. A francia forradalom története, 101-111. Az 1848iki forradalom története, 112-120. Az összbirodalom érdekeinek védelmében, 121. Eötvös, a birodalmi patrióta, 121-128. Három fejezet az első politikai-filozófiai szintézistervből, 129-135. Müncheni vázlat, 136-139. Röpirat Ausztria nemzetiségeinek egyenjogúsításáról, 140. Előzetes megjegyzések, 140-143. Bevezetés, A történeti nézőpont, 144-147. I. fejezet, Túllépés a herderi, organikus nemzetszemléleten: felismerés a nemzetiség kirekesztő jellegéről, 148-161. II. fejezet, Szabadság-egyenlőség és nemzetiség antinómiája, 162-163. III. fejezet, A nemzetiségi törekvések és a létező államok antinómiája, 164. IV-V. fejezet, A március 4-i alkotmány kritikája I., a meghirdetett egyenjogúság tartalma és a tervbe vett birodalmi gyűlés működésének akadályai, 165-166. VI. fejezet, A március 4-i alkotmány kritikája II.: az alkotmányosság, 167-169. VII. fejezet, A nyelvi alapú föderatív tervek bírálata, 170-174. VIII. fejezet, A birodalom nyelvek szerinti maradéktalan felosztásának lehetetlensége, 175-176. IX. fejezet, A történeti jog védelme, 176-177. X. fejezet, A lehetséges megoldás, 177-179. Befejezés, Ausztria, az egyéni szabadság őrzője, 180-181. A kultúrtörténeti szintézisterv, 182. A „nagy mű" mint életprogram, 182-185. Szépirodalmi előzmény: A karthauzi, 186-196. Felebaráti szeretet és szabad verseny: a Pauperizmus, 197-214. Keresztény civilizáció és egyéni szabadság, 215-222. Összegzés, 223-226. Levéltári és kézirattári források, 227-228. Bibliográfia, 229-268. Mutató, 269-282. Eötvös József az emigrációban - időrendi táblázat, 283-285.hu_HU
dc.format.extentpage285 p.hu_HU
dc.identifier.isbn963 472 348 9
dc.identifier.issn1217-0380
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/101421
dc.language.isohuhu_HU
dc.publisherKossuth Egyetemi Kiadóhu_HU
dc.publisher.placeDebrecenhu_HU
dc.relation.volume18.hu_HU
dc.subjectirodalomtörténethu_HU
dc.subjecttörténetíráshu_HU
dc.subjectreformkorhu_HU
dc.subjectEötvös Józsefhu_HU
dc.titleEötvös József az emigrációbanhu_HU
dc.title.seriesCsokonai könyvtár (Bibliotheca studiorum litterarium)hu_HU
dc.title.subtitle--hu_HU
dc.typeBookhu_HU
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
CSK018.pdf
Méret:
13.06 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Csokonai Könyvtár 18.
Letöltés
Gyűjtemények
Csokonai Könyvtár