Dolgozatom fő témájaként a sajtó-, képmás- és a gyűlöletbeszéd pereket, valamint a közszereplők személyiségvédelmét választottam. Disszertációm első fejezetében a személyiségi jogi perek sajátos szabályait ismertetem, kezdve a sajtó magyarországi történetével, majd kitérek az egyes személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perekre is egyaránt. Második fejezetemben részletesebben foglalkoztam a sajtó-helyreigazítási perrel, azon belül vázoltam a sajtó-helyreigazítási per általános tudnivalóit, a helyreigazítási kérelmet, sajtószerv előtti kötelező előzetes eljárást, a sajtó kötelezettségeit, problémafelvetéseket, pert megelőző szükséges eljárást, illetve annak menetét, valamint az utolsó két pontban kitérek a hírnévhez és a becsülethez fűződő személyiségi jogra, illetve sajtóra. Külön fejezetet szántam a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított pernek, pontosabban a képmás és hangfelvétel védelmének, pert megelőző kötelező eljárásnak, majd végezetül ismertetem a kereset indítás szempontja szerint. Betekintést nyújtok a hétköznapi, valamint a közéleti szereplők, úgynevezett celebek személyiségi jogainak védelme közötti különbségbe. Több pontban taglaltam az ezzel kapcsolatos fontosabb kérdéseket, amelyek összefüggenek azzal, hogy ki tekinthető közéleti szerepnőnek Magyarországon, meddig kötelesek eltűrni a velük szemben ért sérelmeket, mikor- és hogyan sérülhetnek egy közéleti szereplő személyiségi jogai, mi az a korlátozás, ami nem sérti az emberi méltóságot stb. Befejezésképpen, az ötödik egyben utolsó fejezetemben röviden szemléltetem a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránt indított pert, gyakrabban használt elnevezésén, a gyűlölet-pert.