Általában az adaptációk célja az, hogy a filmművészet eszközeivel hitelesen és hatékonyan adjanak át egy adott hangulatot vagy mondanivalót, ami a könyvben volt jellemző, de van, hogy csak ihletet merítenek az eredeti ötletből és teljesen egyedi alkotást kívánnak létrehozni. Ennek vizsgálata mélyebb megértést nyújt az alkotások létrejöttének folyamatáról, miértjéről, azok társadalmi kontextusban való értelmezéséről és döntésekről, amelyek befolyásolják az egész mű megítélését adaptációs szempontból. Az adaptációk témaköre különösen fontossá válik napjainkban, hiszen egyre több bestsellert próbálnak meg különböző módokon vászonra vinni, így a nézőknek és az olvasóknak kifejezetten meg kell érteniük a rendezők intencióit a filmkészítéssel kapcsolatban. A dolgozatomban annak próbálok utánajárni, hogy mi számít (vagy mi nem számít) hiteles feldolgozásnak, azzal egyetemben, hogy milyen szempontok szerint vizsgáljunk meg egy újraértelmezett médiaszöveget. Így a dolgozatom első részében a filmes és írott elbeszélésről, azok különbségeiről, valamint az adaptációs lehetőségekről lesz szó. Majd a második felében egy ifjúsági, disztópikus regény (Énekesmadarak és kígyók balladája) és annak filmadaptációjának összehasonlító elemzésével foglalkozom, ami lehetőséget ad arra, hogy megvizsgáljam az elbeszélésmódokat, az azokban létrejött eltéréseket, azok mögött meghúzódó lehetséges szándékokat.