Dolgozat a szegregáció megvalósulását kíséri végig egy nagyváros életében, a szegregált oktatást végző általános iskola felszámolásának következményeként. A szakirodalom feldolgozása bemutatja a hazai kutatások egyes eredményeit a szegregált és integrált oktatás tükrében. Betekintést enged a nemzetközi integrált oktatás jellemzőire. Rámutat az oktatáspolitikai változások eredményeire és hiányosságaira. Egyértelmű, hogy az iskolai szegregáció kialakulását sok tényező befolyásolja, a szabad iskolaválasztás következménye, a területi hátrányok kialakulása mind-mind a cigány iskolák létrejöttét generálják. A hátrányos helyzet kialakulása szintén több, egymással összefüggő probléma következménye, ezeknek a ható okoknak a felszámolása csak az iskolától nem várható el. A családi háttér, a szociális helyzet, a nyelvi hátrány, a pedagógiai gyakorlat, a tanulási motiváció hiánya nagy befolyással bír az iskolai pályafutás és továbbtanulás esélyeire. A roma tanulók integrációjának akadályait az oktatás szereplői másképp ítélik meg. A fenntartók a forráshiányra hivatkoznak. A szülők az előítéleteikre hagyatkoznak. A többségi társadalom nem elfogadó a témával kapcsolatban. Pedagógusok a leterheltség mértékére és a tárgyi eszközök hiányosságaira hívják fel a figyelmet. A pedagógiai paradigmaváltás szükségességét és az iskolai eredményesség mérhetőségét hangsúlyozzák a kutatásokat végzők. Az tény, hogy az iskolai integrált nevelés egy hosszú folyamat és egy másféle gondolkodáson alapuló konszenzus kialakítását igényli, az iskolai esélyegyenlőség megteremtésének érdekében.