Az utóbbi években világszerte megnőtt a sörfőzők érdeklődése Nyugat-Norvégia távoli részein évszázadok óta használt tanyasi ale élesztők egy csoportja, a kveik néven ismert élesztők iránt. Ezeket az élesztőket hosszú ideig elszigetelve tartották fenn a tanyasi sörfőzők, ezáltal vélhetően elkerülte ezeket a kultúrákat a söriparban lezajlott iparosítási folyamat. A sörgyártás szempontjából számos kedvező tulajdonsággal rendelkeznek, mégis genetikailag eltérnek a többi háziasított sörfőzési törzsektől. A nagy érdeklődésnek köszönhetően egyre több kereskedelmi élesztőszállító kínálatában elérhetővé váltak ezek az élesztők. Az élesztőtörzsek diverzitásának tanulmányozásakor sokszor figyelmen kívül hagyják azt a szerepet, amit az élesztőtörzsek kereskedelmi célú előállítása és forgalmazása játszik a fajok alakításában. Az élesztőgyártás során a törzseket több generáción keresztül szaporítják, viszonylag stresszes körülmények között , mely mutációk felhalmozódásához vezet, az élesztők tehát gyorsan változhatnak és fejlődhetnek mind genotípusosan, mind pedig fenotípusosan a szaporítás során. Munkánk során azt tanulmányoztuk, hogy az élesztőtermékek megfelelően képviselik-e az eredeti kveik kultúrákat, illetve, hogy az általunk vizsgált kveik élesztőkben megfigyelhetők-e a szaporítás során keletkezett mikroevolúciós változások, például az aneuploidia jegyei.