A szelén az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen mikroelem, melynek hiánya hiánybetegségek kialakulásához vezet. Mivel hazánk hiányos szelénellátottságú területnek számít, így mindenképpen fontos a szervezet megfelelő szelénutánpótlásának biztosítása. Ez a fogyasztó számára legegyszerűbb módon úgy történhet, ha a megfelelő mennyiségű szelént különböző alapélelmiszerek (pl.: tej) segítségével viszi be a szervezetbe. A takarmány szeléntartalmának növelése nemcsak a tej szeléntartalmát növelheti, de állategészségügyi szempontból is előnyös lehet. A kutatásban két gazdaságban (Bödönhát, Hajdúböszörmény) hat-hat holstein-fríz szarvasmarha takarmányát egészítettük ki szerves szelénnel. Az alkalmazott dózisok 1, 2; 4; 6 mg/egyed/nap voltak. A kiválasztott egyedektől hétnaponta történt tejminta vétel. Ezt követően ICP-MS-sel mértem meg a tej szeléntartalmát és különböző mikroelemeket is. A szelént tartalmazó tejből különféle tejtermékeket készültek, melyek szeléntartalmát vizsgáltam. Kutatásom fő kísérletében a tej átlagos szeléntartalmát a két vizsgált telep esetében külön-külön elemeztem. A bödönháti és hajdúböszörményi telep esetében megállapítható, hogy a tej szeléntartalma a szelénkiegészítés időszakában a kontrollhoz képest növekedett, a csúcsot a 6 mg/nap kiegészítés időszakában érte el, majd pedig a kiürülés időszakában meredeken csökkent. A statisztikai elemzés szerint a kontroll mintához képest szignifikánsan magasabbak az 1 mg/nap, a 2 mg/nap, a 4 mg/nap és a 6 mg/nap szelénkiegészítés időszakának átlagai. A kontrolltól nem tér el szignifikánsan a kiürülés időszaka. Ez az eredmény is rámutatott arra, hogy a szelén képes a tejben feldúsulni, melynek érdekében leginkább a 4 és/vagy 6 mg/nap szelénkiegészítés alkalmazása ajánlott. Az egyedenkénti vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy mind a bödönháti, mind a hajdúböszörményi telep esetében a vizsgált hat-hat egyed mindegyikénél emelkedett a tej szeléntartalma a szelénkiegészítés időszakában, majd csökkent a kiürülés időszakában. A bödönháti telep esetében az 1 mg/nap és a 2 mg/nap dózisú kezelések, valamint a kiürülés időszaka nem különülnek el szignifikánsan a kontrolltól, ami a telep téli takarmányváltásával magyarázható. A 4 mg/nap és a 6 mg/nap szelénkiegészítés hatására a tej szeléntartalma megemelkedik, ez pedig a belőle készült tejtermékekben is kimutatható. A kontroll mintához képest, mind a 12 vizsgált tejtermék esetében növekedés állapítható meg. A legmagasabb szeléntartalommal a félkemény sajt, a sózott és a sótlan gomolya, valamint a túró rendelkezik. A teljes tejhez viszonyítva a szelén bizonyos termékek esetében képes feldúsulni (pl. félkemény sajt), míg bizonyos termékek (pl. savó típusú termékek) készítése a szeléntartalom csökkenéséhez vezet. A szelénkiegészítés hatására a vizsgált termékek közül a teljes tej, a kefir, a joghurt, a túró savó, a félkemény sajt, a sótlan és sózott gomolya esetében, mind a 4 mg/nap, mind a 6 mg/nap dózisú termék szignifikánsan magasabb szeléntartalommal jellemezhető, mint a kontroll. Ezen termékek esetében egyértelműen bebizonyosodott, hogy a takarmányozás során adagolt szelén részben megjelenik a tejben, a tejből pedig magas szeléntartalmú termékek készíthetők. A túró esetében csak a 6 mg/nap szelénkiegészítés hatására emelkedett meg szignifikánsan a szeléntartalom. A savók és az orda esetében a különbség a kontrollhoz képest nem szignifikáns. A szeléntartalom és az egyéb mikroelemtartalom közötti összefüggés a bödönháti telep esetében a szelén pozitív irányú erős korrelációs kapcsolatot mutat a mangánnal és negatív irányú erős korrelációs kapcsolatot mutat a rézzel és a stronciummal. A hajdúböszörményi telep adatai alapján is megállapítható, hogy a szelén és mangántartalom közötti korreláció erős, pozitív irányú.

Selenium is an essential microelement for the human body, the lack of which leads to the development of deficiency diseases. Since our country is deficient in selenium, this effect is enhanced by the low utilization of selenium in the body, so it is important to ensure adequate selenium supplementation. This can be done in the simplest way for the consumer by taking the appropriate amount of selenium into the body with the help of different foods. Milk can be excellent for this. Increasing the selenium content of feed can not only increase the selenium content of milk, but it can also have a beneficial effect on the health of the animal. In my research, we supplemented the feed of six Holstein-Friesian cattle on two farms in the county of Hajdu-Bihar (Bödönhát, Hajdúböszörmény) by adding a selenium premix with organic selenium. The doses used are 1; 2; 4; 6 mg/individual/day. Milk samples were taken once a week from the selected cows. After that, I measured the selenium content of the milk with ICP-MS and examined the microelements. Various dairy products were made from milk with a higher selenium content, and I also determined their selenium content. In the main experiment of my research, I analyzed different milk samples separately for the two tested farms. In the case of both Bödönhát and Hajdúböszörmény farm the selenium content of the milk gradually increased during the period of selenium supplementation compared to the control, the peak was reached during the period of supplementation of 6 mg/day, and then sharply decreased during the depletion period. The averages of the 1 mg/day, 2 mg/day, 4 mg/day and 6 mg/day selenium supplementation periods were significantly higher. The emptying period does not differ significantly from the control. This result also pointed out that selenium can be enriched in milk, for this purpose the use of selenium supplementation of 4 and/or 6 mg/day is recommended. Based on the results of the individual test, it can be established that in the case of both the Bödönhát and the Hajdúböszörmény farms, the selenium content of the milk increased during the period of selenium supplementation and then decreased during the period of emptying. In the case of the Bödönhát farm treatments with doses of 1 mg/day and 2 mg/day, as well as the period of emptying, are not significantly different from the control, which can be explained by the winter feed change. In the case of the Hajdúböszörmény farm, the average selenium content of the milk of all six tested individuals is significantly higher compared to the control during the period of 4 mg/day selenium supplementation, and, except for one individual, also during the period of 6 mg/day selenium supplementation. As a result of the administration of the 4 mg/day and 6 mg/day selenium supplements, the selenium content of milk increased, and this was also detectable in the milk products made from it. Compared to the control sample, an increase can be established for all 12 tested dairy products. I can point out that semi-hard cheese, salted and unsalted lump cheese (gomolya), and cottage cheese have the highest selenium content. The production of certain products (e.g., products made from whey) leads to a decrease in selenium content. Based on the statistical results, it can be concluded that due to selenium supplementation, in the case of seven products out of the examined products, both the 4 mg/day and the 6 mg/day products can be characterized by a significantly higher selenium content than the control. These products are whole milk, kefir, yogurt, curd whey, semi-hard cheese, unsalted and salted lump cheese. The added selenium during feeding appears in the milk, and products with a high selenium content can be made from the milk. Compared to the control, the difference is not significant in the case of wheys and whey cheese (orda). The relationship between the selenium content and other microelement content, it can be concluded that in the case of the Bödönhát plant selenium shows a strong positive correlation with manganese and a negative strong correlation with copper and strontium. Based on the data from the Hajdúböszörmény site the correlation between selenium and manganese content is strong and positive.