Dolgozatomban a névtelen internetes kommentek kérdéskörével foglalkoztam, a véleménynyilvánítás szabadságával összefüggésben. Napjainkban – az infokommunikációs forradalom egyik következményeként – különös jelentősége van az interneten megjelenő tartalmakhoz kapcsolódó olvasói hozzászólásoknak, közkeletű elnevezéssel a kommenteknek. Ennek számos pozitív hatása van, azonban megjelenhetnek jogsértő hozzászólások is. Amennyiben egy komment névtelen felmerül a kérdés, hogy ki felel érte? Az az internetes oldal, amelyen a komment megjelent, vagy esetleg az anonim kommentelőt lehet azonosítani? Valamint, hogy mindezek hogyan hatnak a véleménynyilvánítás szabadságának eszméjére, az meddig védelmezi a hozzászólásokat? Dolgozatomban ezekre a kérdésekre keresem a választ, először az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban EJEB), majd az Egyesült Államoknak a gyakorlatát vizsgáltam, ezt követően kitekintést tettem keletre és a Dél-Koreai Alkotmánybíróság egy internetes kommentekkel kapcsolatos döntését tekintettem át. Végül, pedig megnéztem, hogy hogy néz ki mindez a gyakorlatban, különböző híroldalak kommentelési protokollját tanulmányoztam. A kutatásaim során, az az eredmény mutatkozott, hogy a különböző bíróságok nagy szerepet tulajdonítanak az interneten megjelenő anonim hozzászólásoknak. Megállapították azt, hogy a kommentek a véleménynyilvánítás oltalmát élvezik és ezek alapján a kommentekért fenálló felelősség megállapítása csak nagyon szűk körben történhet. Az EJEB gyakorlatában különböző személyiségvédelmi szempontok alapján reális lehetőség van a kommentekért fennálló felelősség megállapítására, a tartalomszolgáltató vonatkozásában. Ellenben, az USA-ban ez nem történhet meg, ott a felelősségre vonás az azonosításra kötelezéssel valósítható meg. Az látható, hogy a kommentek, mint vélemények korlátozására csak nagyon szűk körben kerülhet sor. Azonban az egyes híroldalak kommentelési protokolljait vizsgálva arra a következtetésre jutottam, hogy habár a lehetőségük megvan rá, hogy a kommentszekciót működtessenek mégis egyre kevésbé élnek ezzel a lehetőséggel.