Az ENSZ szerepe a nemzetközi jogban, különös tekintettel a reformelképzelésekre
| dc.contributor.advisor | Szemesi, Sándor | |
| dc.contributor.author | Máté, Lilla Ildikó | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2012-01-19T14:29:47Z | |
| dc.date.available | 2012-01-19T14:29:47Z | |
| dc.date.created | 2012 | |
| dc.date.issued | 2012-01-19T14:29:47Z | |
| dc.description.abstract | Az ipari forradalom a környezetterhelésre, az orvostudomány fejlıdése a XIX. század végére népességrobbanáshoz vezetett. Ezekkel egy idıben az emberiség életében máig megoldatlan problémák jelentek meg, mint például a környezetszennyezés, mérhetetlen mérető szegénység, háborúk. A háborús feszültségek kialakulásának legfıbb oka, hogy a korábban megerısödött államok (Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Hollandia) az Európán kívüli kontinensek gazdaságilag legértékesebb részeit, már befolyásuk alá vonták. Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlıdésének egyre inkább gátjává vált a kevés gyarmat, aminek következtében a versenytársakhoz képest nem rendelkeztek nagy mennyiségő, az ipari termelés számára fontos ipari és mezıgazdasági nyersanyagokkal. Ezek a körülmények jelentısen hozzájárultak ahhoz, hogy 1914-ben kitörjön az I. Világháború. A gyarmati államok függetlenségi törekvései a II. Világháború után szintén háborús konfliktusokhoz vezettek. Mindezek mellett elsısorban a gyarmatokon kialakult nagymértékő szegénység is egyre inkább kezelhetetlenné vált, mely problémaként jelentkezett a gyarmatosító országokban is. A környezetvédelmi szempontok teljes figyelmen kívül hagyása az iparilag fejlett országok részérıl, napjainkra visszafordíthatatlannak látszó környezeti károkat okozott (globális felmelegedés, talajszennyezés, az erdıirtások következményeként fellépı talajerózió). Az elıbbiekben felsorolt problémák kezelése egyre inkább szükségessé tette olyan nemzetközi szervezet létrehozását, amely képes megelızni az újabb világháború kitörését, kezelni a helyi konfliktusokat. A II. Világháború után a Népszövetség feladatainak kibıvítése egy új, nagyobb hatáskörő szervezet létrehozását tette szükségessé, Egyesült Nemzetek Szervezete néven. Az ENSZ ma is a legnagyobb létszámmal és hatáskörrel rendelkezı nemzetközi szervezet, mely folyamatosan változik, fejlıdik az aktuális nemzetközi problémákhoz alkalmazkodva, ezért választottam dolgozatom témájául. Nagyon fontosnak tartom az államok közötti együttmőködést, hogy közös erıvel, hatékonyan tudjanak fellépni a világ problémáival szemben. Napjainkban ennek fontosságát egyre több állam felismeri és ennek következtében sorra jönnek létre olyan szervezetek, intézmények melyek meghatározó szerepet vállalnak az együttmőködés terén.Meglátásom szerint e szervezeten keresztül lehet a legjobban szemléltetni azt, hogy az együttmőködés, mennyire fontos és azt, hogy ha ez hiányzik, akkor az elırehaladás mennyire lelassul. | hu_HU |
| dc.description.course | Jogász | hu_HU |
| dc.description.degree | régi képzés | hu_HU |
| dc.format.extent | 64 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/121167 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | ENSZ | hu_HU |
| dc.subject | reformelképzelések | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Jogtudomány::Nemzetközi jog | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Jogtudomány::Nemzetközi közjog | hu_HU |
| dc.title | Az ENSZ szerepe a nemzetközi jogban, különös tekintettel a reformelképzelésekre | hu_HU |