Az 1990-es évek elején még szabványok írták elő a terepi mintavételezés folyamatát (MSZ 21470-1). Ma már, a technológia fejlődésével, rendelkezésre állnak olyan eszközök, mint a GPS és az FP XRF. Ezen eszközök segítségével a mintavételezést már nem kötik szabványok, hiszen a mintaszám jóval meghaladhatja a szabványban előírtat. A több minta, pedig pontosabb, reprezentatívabb eredményt jelent. A mintavételezés megtervezésénél olyan Internet alapú szoftvereket is használhatunk, amelyek alkalmasak pl. távolságok mérésére és az egyes helyek GPS koordinátáinak megahatározására. A szoftverek fejlődésével lehetőség adódott arra, hogy a mért értékek sokrétű, célorientált interpretálása is megtörténhessen. Számos térinformatikai program áll a rendelkezésünkre, amely alkalmas az attributív adatok térbeli ábrázolására és folytonos felszín interpolálással való kialakítására. A talajban található antropogén szennyezőkre érvényes határértékrendszert ez év áprilisban életbe lépett 6/2009 (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szabályozza. A szennyvíziszap mezőgazdasági területre való kijuttathatóságát pedig az 50/2001 (IV. 3.) Kormány Rendelet határozza meg. A fenti feltételek meglétével a megfelelő mintavételi stratégia kidolgozása, a fajlagosan kis költségű méréstechnikák alkalmazása, valamint a döntéshozatal térinformatikai alapú előkészítése megalapozott környezetállapot-értékelést tesz lehetővé. A mezőgazdasági területre kijutó nehézfémtartalom főként a leülepedő por, a trágyázás, a szennyvíziszap, a szervetlen műtrágyák és a különböző vegyszerek együttes hatásának az eredménye. Napjainkban a tudomány és a technológiák fejlődésével a környezet ilyen jellegű terhelése egyre inkább háttérbe szorul. Már léteznek olyan technológiák, amelyekkel a kadmiumot akár 100%-ban is el lehet távolítani a szennyvízből, de a króm, az ólom és a nikkel eltávolítása is egyre jobb hatásfokkal működik. Ezen körülmények megvalósulása mellet a szennyezés még mindig megfigyelhető, ezért kell a jogszabályokat betartatni, hogy minél kevesebb káreset következhessen be. A mezőgazdasági területen a szennyezésből származó nehézfémek, amelyeket a határértékre vonatkozó jogszabály is meghatároz: a króm, kobalt, nikkel, réz, cink, arzén, szelén, molibdén, kadmium, ón, bárium, higany, ólom és az ezüst. A fentiek tükrében korábban szennyvíziszappal rendszeresen kezelt mezőgazdasági művelés alatt álló mintaterületen elvégzett környezetállapot felmérés részcélkitűzései a következők voltak: • Mintavételi stratégia kidolgozása. • A mezőgazdasági terület talajában mérhető nehézfémtartalom térbeli becslése. • Térbeli inhomogenitások kimutatása antropogén eredetű szennyezőanyagokra. • A jogszabályi megfelelés értékelése.