A többségi elven alapuló politikai rendszerek dilemmái

Abstract

A politikatudomány egyik fő kérdése (akár választásások, akár közügyi döntések kapcsán egyaránt az, hogy mi is a többség és a többségi elv. Dolgozatom célja az, hogy rávilágitsak a többség és a többségi elv használata során felmerülő lehetséges dilemmákra, tudva és alapul véve azt, hogy ez döntési elv bizonyult eddigi történelmünk során a legoptimálisabbnak. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a többségi elven nyugvó döntési mechanizmus a közösségi szinten megjelenő érdekek, nézetek, ideológiák, politikai sokféleségek okozta széthúzó erőket képes keretek között tartani úgy, hogy a rend fenntartása mellett az alapvető demokratikus szabadságjogok nem sérülnek. Nem véletlen tehát, hogy a többség és a többségi elv a politikatudomány központi kérdései közé tartozik. Dolgozatomban a többség és a többségi elv vizsgálatára kerül sor. E fogalmak elemzése során azonban több szempont (dilemma?) figyelembevételére van szükség. Egyrészt a „többség” plurális jelentéssel bíró fogalom, ezért tisztázni kell, hogy mit is jelent a többség, illetve, hogy mikor és milyen vonatkozásban beszélünk „többségről”. Másrészt, a „többségi elvet”, mint alapvető döntési mechanizmust, demokratikus keretek közé kell helyeznünk, ami azt jelenti, hogy bizonyos feltételek teljesítéséhez kell azt igazítanunk. Ennek világosabbá tételéért bepillantunk a többségi elv fejlődéstörténetébe Hobbes, Locke, illetve Mill idevágó gondolatai révén. Harmadrészt, a többségi elv parlamenti választásokon való alkalmazása során ki kell hangsúlyozni, hogy a többség utalhat a szavazatok, illetve a mandátumok többségére. Ez a megkülönböztetés képezi dolgozatom tézisének kiindulópontját: a mennyiségi entitásként értelmezett többség érvényesülését a választási rendszer (formulák) mikéntje közvetlenül határozhatja meg, írhatja felül, olyan értelemben, hogy az alkalmazott választási formuláknak köszönhetően a szavazatok többségét megszerző párt nem biztos, hogy a mandátumok többségét is megszerzi (Ez viszont újból visszavezet bennünket az kiinduló kérdéshez: Mi is valójában a többség?). A dolgozat utolsó részében hipotetikus és konkrét esetpéldákkal szeretném alátámasztani a tézisben megfogalmazottakat.