A többségi elven alapuló politikai rendszerek dilemmái
dc.contributor.advisor | Nagy, Levente | |
dc.contributor.author | Szabó, Gergő | |
dc.contributor.department | DE--Bölcsészettudományi Kar | |
dc.date.accessioned | 2024-06-13T08:39:44Z | |
dc.date.available | 2024-06-13T08:39:44Z | |
dc.date.created | 2024-04-02 | |
dc.description.abstract | A politikatudomány egyik fő kérdése (akár választásások, akár közügyi döntések kapcsán egyaránt az, hogy mi is a többség és a többségi elv. Dolgozatom célja az, hogy rávilágitsak a többség és a többségi elv használata során felmerülő lehetséges dilemmákra, tudva és alapul véve azt, hogy ez döntési elv bizonyult eddigi történelmünk során a legoptimálisabbnak. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a többségi elven nyugvó döntési mechanizmus a közösségi szinten megjelenő érdekek, nézetek, ideológiák, politikai sokféleségek okozta széthúzó erőket képes keretek között tartani úgy, hogy a rend fenntartása mellett az alapvető demokratikus szabadságjogok nem sérülnek. Nem véletlen tehát, hogy a többség és a többségi elv a politikatudomány központi kérdései közé tartozik. Dolgozatomban a többség és a többségi elv vizsgálatára kerül sor. E fogalmak elemzése során azonban több szempont (dilemma?) figyelembevételére van szükség. Egyrészt a „többség” plurális jelentéssel bíró fogalom, ezért tisztázni kell, hogy mit is jelent a többség, illetve, hogy mikor és milyen vonatkozásban beszélünk „többségről”. Másrészt, a „többségi elvet”, mint alapvető döntési mechanizmust, demokratikus keretek közé kell helyeznünk, ami azt jelenti, hogy bizonyos feltételek teljesítéséhez kell azt igazítanunk. Ennek világosabbá tételéért bepillantunk a többségi elv fejlődéstörténetébe Hobbes, Locke, illetve Mill idevágó gondolatai révén. Harmadrészt, a többségi elv parlamenti választásokon való alkalmazása során ki kell hangsúlyozni, hogy a többség utalhat a szavazatok, illetve a mandátumok többségére. Ez a megkülönböztetés képezi dolgozatom tézisének kiindulópontját: a mennyiségi entitásként értelmezett többség érvényesülését a választási rendszer (formulák) mikéntje közvetlenül határozhatja meg, írhatja felül, olyan értelemben, hogy az alkalmazott választási formuláknak köszönhetően a szavazatok többségét megszerző párt nem biztos, hogy a mandátumok többségét is megszerzi (Ez viszont újból visszavezet bennünket az kiinduló kérdéshez: Mi is valójában a többség?). A dolgozat utolsó részében hipotetikus és konkrét esetpéldákkal szeretném alátámasztani a tézisben megfogalmazottakat. | |
dc.description.course | Politikatudományok | |
dc.description.degree | BSc/BA | |
dc.format.extent | 37 | |
dc.identifier.uri | https://hdl.handle.net/2437/372687 | |
dc.language.iso | hu | |
dc.rights.access | Hozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében. | |
dc.subject | többség, politikatudományok, többségi elv, relatív többség, | |
dc.subject.dspace | Társadalomtudományok::Politológia | |
dc.title | A többségi elven alapuló politikai rendszerek dilemmái |
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
- Név:
- szabo gergo szakdolgozat.pdf
- Méret:
- 570.71 KB
- Formátum:
- Adobe Portable Document Format
- Leírás:
Engedélyek köteg
1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
- Név:
- license.txt
- Méret:
- 3.47 KB
- Formátum:
- Item-specific license agreed upon to submission
- Leírás: