A parlagi sasok (Aquila heliaca) állománydinamikájának alakulása a Dévaványa-Ecsegi pusztákon

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorGyüre, Péter
dc.contributor.authorHajdu, Noémi
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
dc.date.accessioned2025-06-20T06:45:22Z
dc.date.available2025-06-20T06:45:22Z
dc.date.created2025-05-07
dc.description.abstractA parlagi sas (Aquila heliaca) a magyar természetvédelem egyik kiemelt madara, melynek védelme már az 1970-es évektől meghatározó fontosságú. Az erőfeszítéseknek köszönhetően mára már a hazai költőpárok száma a 200-at is meghaladja, egyre több pár választja költőterületének az alföldi pusztákat. A Dévaványa-Ecsegi pusztákon is 1995 óta fészkel, az évek során pedig számuk egyre gyarapszik. Azonban nem tudhatjuk, hogyan fog a parlagi sasok hazai állománya a jövőben alakulni, valamint, hogy az alföldi területeken meddig lesz képes még sűrűsödni az állomány, ezért a faj állományának alakulása körül még számos a megválaszolatlan kérdés. Kutatásomban arról szerettem volna átfogóbb képet kapni, miként változott a sasok költőállománya a Dévaványa-Ecsegi pusztákon a kezdetektől napjainkig, valamint, hogy megtaláljam azokat az okokat, amelyek a parlagi sasok jelenlegi állománydinamikájához vezettek. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által szervezett parlagisas-fészek monitoring program keretében 2023. és 2024. között végeztem el felmérésemet, melynek során több hónapon keresztül nyomonkövettem a fészkelés alakulását, felkerestem a fészkeket és monitoroztam a költőállományt, térinformatikai program és drón segítségével, júniusban pedig a gyűrűzésre is sor került, valamint toll- és táplálékmaradvány gyűjtésre, melyből sokkal átfogóbb képet kaptam az állomány alakulásáról. A kapott adatokat összegezve diagrammon szemléltettem a részterület parlagi sas állományát, valamint összehasonlítottam azt a korábbi évek adataival, melyből az a következtetés vonható le, hogy a sasok költőállománya a területen folyamatosan emelkedik és ezzel egyidőben sűrűsödik is, mivel egyre közelebb kezdenek el fészkelni egymáshoz a madarak. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság védelmi tevékenységei révén nagyban hozzájárul a sasok állományának növeléséhez, egyrészről a kedvező fészkelőterületek, másrészről a bőséges táplálék megléte miatt. Azonban, hogyha a sasok állománya túllépi a terület elbíróképességét, akkor új kihívásokkal kell szembenézni és új védelmi stratégiák kialakítására lehet szükség.
dc.description.courseTermészetvédelmi mérnök MSc
dc.description.degreeMSc/MA
dc.format.extent54
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/393943
dc.language.isohu
dc.rights.infoHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectparlagi sas
dc.subjectDévaványa
dc.subjectállománydinamika
dc.subject.dspaceBiológiai tudományok::Természetvédelem
dc.titleA parlagi sasok (Aquila heliaca) állománydinamikájának alakulása a Dévaványa-Ecsegi pusztákon
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
Diplomadolgozat-Hajdu Noémi.pdf
Méret:
2.39 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Megjelenítés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
2.35 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)