A munkaerőpiacon egyre szélesebb körben vállalnak szerepet az ipari robotok. A Visegrádi Négyek országaiban 1998 és 2021 között növekvő tendenciát mutatott a robotinstallációk száma. Potenciális összefüggéseket keresve vizsgáltam e tényező kapcsolatát különböző gazdasági indikátorokkal, mint a GDP, az R&D kiadások, a kereskedelem mértéke, az FDI, valamint az össznépességben foglalkoztatottak alap-, közép- és felsőfokú végzettsége. Leíró statisztikai elemzéseket végeztem a mutatókon, majd a Stata 13 nevű szoftverben futtattam le OLS regressziót, Fixed és Random Effects regressziót, ez utóbbi két modell összehasonlításaként pedig Hausman-tesztet. Leghatékonyabbnak a Random Effects modell bizonyult, amely erős pozitív kapcsolatot fedett fel a robottelepítések tekintetében az R&D kiadásokkal és a felsőfokú végzettek gyarapodásával, erős negatív kapcsolatot tárt fel az FDI mutató nettó US$-ban kifejezett értékével, valamint egy gyengébb, pozitív korrelációt a GDP-négyzet értékével. Ezen mutatók bírtak tehát a legnagyobb befolyással a robotizációra, míg például a kereskedelem és az alapfokú végzettséggel rendelkezők egyáltalán nem.