"Elsősorban emberek vagyunk.."

dc.contributor.advisorSzikora, Veronika
dc.contributor.authorGergely , Lajos
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Kar
dc.date.accessioned2023-05-30T08:33:46Z
dc.date.available2023-05-30T08:33:46Z
dc.date.created2023-05-29
dc.description.abstractDolgozatomban egy több ezer éves hagyománnyal rendelkező, és kb. 200 év után az 1990 - és években újra felfedezett vitakezelési módszerrel a mediációval foglalkozom. Hogy miért? A mediáció hazai bevezetésének egyik úttörője Lovas Zsuzsanna számolt be arról, hogy tulajdonképpen egész élete során meditációval foglalkozott, csak ezt így nem fogalmazta meg. Hasonló érzéseim voltak a könyvének olvasás közben, hiszen csaknem fél évszázada dolgozom a közigazgatásban, ebből 40 évet saját falumban. Munkám során szinte minden nap beszélgettem vitában álló felekkel. De nem egymás jelenlétében. Azután visszahallottam, hogy a jegyző micsoda egy képmutató alak, hiszen mindig annak ad igazat akivel beszél. Később fokozatosan igyekeztem hogy mindkét fél jelen legyen ezeken a megbeszéléseken. Ekkor tudatosult bennem milyen fontos annak megismerése, hogy az adott konfliktust ki hogyan éli meg. Rengeteg félreértést sikerült így tisztázni. Munkámból adódóan sértett szervezet vezetőjeként vettem részt büntetőjogi mediációban, ahol a mediátor kérésére bólintottunk mindenre, alperesként vettem részt polgári perben társulási hozzájárulás megfizetése iránti perben itt Debrecenben, amikor a felperes város képviselői már a folyosón harsogták, hogy el engedik a késedelmi kamatot és olyan részletekbe fizetek, amilyenbe akarok, csakhogy a vita nem ezen volt. Ők a végrehajtás módjára vonatkozóan akartak vitát rendezni. Végső soron ezek motiváltak arra, hogy ezen a képzésen részt vegyek. Ebben a kis kétezer lelkes településen szeretnék élni a jövőben is, és a közösségi együttélés formáján javítani. A dolgozatomat a konfliktus fogalmával kezdem, kiemelve a külső és belső konfliktusok közötti különbségeket. A szakirodalom egyértelműen rögzíti, melyek a mediálható konfliktusok, kiemelve az érdek konfliktusokat. Ezzel teljes mértékig nem tudok egyet érteni, hiszen az érdekek alapvetően értékek artikulációja. Számba veszem az alternatív vitarendezés módjait es eszközeit, ezután rátérve a mediációra. Igazságügyi statisztikák alapján tekintem át, Hogyan alakult a mediált esetek száma és eredményesség. Ezt követően elemzem az uniós irányelv átültetése kötelezettséggel kapcsolatos tarka képet, amely a tagországokban kialakult. A német mediációs törvényt részletesebben, míg az osztrák gyakorlatot néhány általam fontosnak vélt módszer bemutatásával folytatom. Kiemeltem a hazai szabályozás fontosabb elemeit is, hiszen ez a több mint 20 éves törvény is felülvizsgálatra szorul. A mediáció két kulcsfogalmával zártam dolgozatomat, a bizalom és a kommunikáció fontosságának kiemelésével. A bizalomnak mind a mediátor mind pedig az alternatív vitarendezési lehetőség minden intézménye iránt fenn kell állnia. Röviden érintem, hogy a magyar társadalomban ezzel elég nagy gondok voltak és vannak A mediációs eljárásban a verbális kommunikáció mellett nagyon fontosak az egyes nem verbális kommunikációs formák. Van aki a verbális kommunikáció szerepét alig 10 %-ra becsüli. Emiatt okozhatott némi zavart a mediációs eljárások során az online módszer. Ezt kényszerű módszert a COVID-19 vírus okozta járvány miatt bevezetett korlátozás, amely a személyes kapcsolatok lehetőségét csaknem kizárta. Az erőszakmentes kommunikáció módszere pedig olyan nyelvi lehetőségeket kínál, amelyek megkönnyítik a kommunikáció helyreállítását, avagy gördülékenyebbé tételét.
dc.description.courseSzakjogász képzés
dc.description.degreeszakirányú továbbképzés
dc.format.extent42 oldal
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/354382
dc.language.isohu
dc.subjectAlternatív vitarendezés
dc.subjectmediáció
dc.subjecterőszak mentes kommunikáció
dc.subjectbizalom
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudomány
dc.title"Elsősorban emberek vagyunk.."
dc.title.subtitleMediáció, avagy nincs új a nap alatt
Fájlok