Dolgozatomban egy több ezer éves hagyománnyal rendelkező, és kb. 200 év után az 1990 - és években újra felfedezett vitakezelési módszerrel a mediációval foglalkozom.

Hogy miért? A mediáció hazai bevezetésének egyik úttörője Lovas Zsuzsanna számolt be arról, hogy tulajdonképpen egész élete során meditációval foglalkozott, csak ezt így nem fogalmazta meg. Hasonló érzéseim voltak a könyvének olvasás közben, hiszen csaknem fél évszázada dolgozom a közigazgatásban, ebből 40 évet saját falumban.

Munkám során szinte minden nap beszélgettem vitában álló felekkel. De nem egymás jelenlétében. Azután visszahallottam, hogy a jegyző micsoda egy képmutató alak, hiszen mindig annak ad igazat akivel beszél. Később fokozatosan igyekeztem hogy mindkét fél jelen legyen ezeken a megbeszéléseken.

Ekkor tudatosult bennem milyen fontos annak megismerése, hogy az adott konfliktust ki hogyan éli meg. Rengeteg félreértést sikerült így tisztázni. Munkámból adódóan sértett szervezet vezetőjeként vettem részt büntetőjogi mediációban, ahol a mediátor kérésére bólintottunk mindenre, alperesként vettem részt polgári perben társulási hozzájárulás megfizetése iránti perben itt Debrecenben, amikor a felperes város képviselői már a folyosón harsogták, hogy el engedik a késedelmi kamatot és olyan részletekbe fizetek, amilyenbe akarok, csakhogy a vita nem ezen volt. Ők a végrehajtás módjára vonatkozóan akartak vitát rendezni.

Végső soron ezek motiváltak arra, hogy ezen a képzésen részt vegyek. Ebben a kis kétezer lelkes településen szeretnék élni a jövőben is, és a közösségi együttélés formáján javítani.

A dolgozatomat a konfliktus fogalmával kezdem, kiemelve a külső és belső konfliktusok közötti különbségeket. A szakirodalom egyértelműen rögzíti, melyek a mediálható konfliktusok, kiemelve az érdek konfliktusokat. Ezzel teljes mértékig nem tudok egyet érteni, hiszen az érdekek alapvetően értékek artikulációja.

Számba veszem az alternatív vitarendezés módjait es eszközeit, ezután rátérve a mediációra. Igazságügyi statisztikák alapján tekintem át, Hogyan alakult a mediált esetek száma és eredményesség.

Ezt követően elemzem az uniós irányelv átültetése kötelezettséggel kapcsolatos tarka képet, amely a tagországokban kialakult. A német mediációs törvényt részletesebben, míg az osztrák gyakorlatot néhány általam fontosnak vélt módszer bemutatásával folytatom.

Kiemeltem a hazai szabályozás fontosabb elemeit is, hiszen ez a több mint 20 éves törvény is felülvizsgálatra szorul.

A mediáció két kulcsfogalmával zártam dolgozatomat, a bizalom és a kommunikáció fontosságának kiemelésével.

A bizalomnak mind a mediátor mind pedig az alternatív vitarendezési lehetőség minden intézménye iránt fenn kell állnia. Röviden érintem, hogy a magyar társadalomban ezzel elég nagy gondok voltak és vannak

A mediációs eljárásban a verbális kommunikáció mellett nagyon fontosak az egyes nem verbális kommunikációs formák. Van aki a verbális kommunikáció szerepét alig 10 %-ra becsüli. Emiatt okozhatott némi zavart a mediációs eljárások során az online módszer. Ezt kényszerű módszert a COVID-19 vírus okozta járvány miatt bevezetett korlátozás, amely a személyes kapcsolatok lehetőségét csaknem kizárta.

Az erőszakmentes kommunikáció módszere pedig olyan nyelvi lehetőségeket kínál, amelyek megkönnyítik a kommunikáció helyreállítását, avagy gördülékenyebbé tételét.