A feladatkiírásnak megfelelően elkészítettem a beadandó szakdolgozat feladatot. A dolgozatban az elvégzendő feladatokra meghatározott sorrendben válaszoltam, amelyek felsorolása a tartalomjegyzékben megtekinthető. Napjainkban a vállalatoknak innovatív technológiákat kell alkalmazniuk, kéz a kézben járva a megfelelő iparági szakértelmükkel, hogy sikeresek legyenek és versenyképes piaci pozíciót szerezhessenek a versenytársakhoz képest. Ez azt is jelenti, hogy egy olyan digitális átalakulás szükséges, amely még hatékonyabbá teszi a napi szintű működést. Ilyen terület pl. a termelést segítő berendezések meghibásodása miatti nem tervezett leállások. Ezek az események növelik a kar-bantartási költségeket, veszélyeztetik a biztonságos üzemeltetést és elérhetetlenné teszik a kitűzött termelési célok elérését. Ahogy a mondás tartja, a megelőzés jobb, mint a gyógyítás, az ipar számára ez azt jelenti, hogy el kell kerülni a költséges, nem tervezett leállásokat és a nem ter-vezett karbantartási tevékenységeket, valamint a velük járó elkerülhetetlen költségeket is. A rutinkarbantartás segíthet, de nem tárja fel a folyamatok lassulását eredményező, kialakulóban lévő problémákat. Egy „erős” műszaki karbantartási stratégiába való befektetés kifizetődő lesz, amely lehetővé teszi a termelés optimalizálását és a hatékonyság növelését, ami végső soron a versenyképesség javulásá-hoz és a nagyobb üzleti eredményhez vezet. Egy ilyen „előre jelző” karbantartási stratégia alapjait fektettük le a megvalósult projekt kapcsán. A Yokogawa PRM rendszerének alkalmazásával áttérhetünk egy reaktív karbantartási stratégiáról a prediktív karbantartásra, mérve a berendezések teljesítményét annak meghatározása érdekében, hogy mikor kell karbantartást végezni. Mindezek biztosítják, hogy ne kerüljön sor felesleges munkára, és az eszközök ne hibásodjanak meg minden előrejelzés, figyelmeztetés nélkül. A dolgozatban saját szakmai tapasztalataim alapján bemutattam olyan a gyakorlatban alkalmazható eljárásokat melyek kielégítik a szükséges és elégséges dokumentációs követelményeket és nyomon követhetők. A projekt megvalósítása során nagyon sok új ismeretre tettem szert és szembesültem azzal a ténnyel, hogy sok esetben amíg a probléma természete meghatározásra nem kerül, addig a termelés áll. Ez még jobban megerősítette bennem, hogy szükség van olyan modern megközelítésekre, amelyek magukban foglalják a prediktív intelligenciát és a felügyelt eszközök kritikusságához igazodnak, valamint azonosítják a meghibásodás veszélyének kitett eszközöket. Fontosnak találtam, hogy a terepi eszközöket proaktívan kezeljük. Itt elsősorban arra gondolok, hogy legyenek pontosan konfigurálva és kalibrálva az eszközök, mert ez kulcsfontosságú a prediktív diagnosztikai értékékek biztosításához. A megvalósított rendszer sokféle bővítési lehetőséggel rendelkezik, az egyik ilyen kiegészítés a szelepdiagnosztika, pl. a Fisher - ValveLink vagy a Masoneilan - Valvue szoftvere, amely beintegrálható a rendszerbe. Nagyon fontosnak gondolom még a folyamatos ellenőrzéseket és képzéseket a vonatkozó témakörökben azért, hogy ne váljon „rutinszerűvé” az adott tevékenységek végzése.