Kritikus agrotechnikai tényezők hatása a napraforgó fontosabb fiziológiai tulajdonságaira és termésmennyiségére

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorSzabó, András
dc.contributor.authorBene, Ágnes
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karhu_HU
dc.date.accessioned2017-11-06T10:26:49Z
dc.date.available2017-11-06T10:26:49Z
dc.date.created2017
dc.description.abstractA napraforgó Magyarország szántóföldi növénytermesztési struktúrájának meghatározó eleme. A termesztett növénykultúrák közül az őszi búza és a kukorica után a legnagyobb vetésterületű növény, valamint hazánk legnagyobb területen termesztett olajnövénye. Vetésterülete az elmúlt években meghaladta a 600 ezer hektárt, emellett az elmúlt évben az országos termésátlag elérte a 2,92 t ha-1-t, ami egyrészt országos rekord, ugyanakkor a jelentős napraforgó termesztő országok termésátlagait is meghaladó eredmény. A napraforgó termesztésben a hatékony nemesítői munka következtében, a hibridek potenciális termőképessége eléri a 7-8 t ha-1-t, ettől az azonban az országos termésátlag jelentősen elmarad. A hazai napraforgó termesztésben az agrotechnikai elemek okszerű, tudatos alkalmazása, kritikus pontja a sikeres napraforgó termesztésnek, ami sajnos a napraforgó ágazatban nem valósul meg. A napraforgó termesztés agronómiai fejlesztése ezáltal a hatékony - stabil termésbiztonságot, és nagy termőképességet nyújtó - termelés alapvető feltétele. A napraforgó környezeti igénye eltér a főbb szántóföldi növényeinktől. Jó szárazságtűrő kultúra, de a kórokozókkal szemben fogékony növény (csapadékos évjáratban fokozottan), ezért a napraforgó agrotechnikájában kritikus tényezők a hibridválasztás, a vetéstechnológia (tőszám), a tápanyagellátás, és az okszerű növényvédelem. A kritikus tényezők optimumainak az egzakt meghatározása, csupán szabatos szántóföldi növénytermesztési kísérletekkel valósítható meg. A 2015-2016. évben ezeket a tényezőket vizsgáltuk kisparcellás szántóföldi kísérletekben a DE AKIT Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Állomásán. A kísérletben 3 hibrid tőszám (35000-55000-75000 tő ha-1) és tápanyagreakcióját (N; PK; NPK) hasonlítottuk össze fungicid kezelés nélküli és fungiciddel kétszer kezelt modellekben. A vizsgálat során a növények fiziológiai paramétereit (levélfelület, közvetett fotoszintetikus kapacitás), és terméseredményét vizsgáltuk. Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy a hibridspecifikus harmonikus NPK tápanyagellátás, az évjáratnak megfelelő fungicides védelem, és a hibridspecifikus tőszámsűrűség tényezőnként és kölcsönhatásban is jelentős hatást gyakorol a növény fontosabb fiziológiai tulajdonságaira, és ezáltal a termésmennyiségére is.hu_HU
dc.description.courseNövénytermesztő mérnökhu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent53hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/245157
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectLAIhu_HU
dc.subjectNDVIhu_HU
dc.subjectTermésmennyiséghu_HU
dc.subjectNapraforgóhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudományhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudományhu_HU
dc.titleKritikus agrotechnikai tényezők hatása a napraforgó fontosabb fiziológiai tulajdonságaira és termésmennyiségérehu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (MÉK)