A légkör természetes és mesterséges szennyezőanyagokat egyaránt tartalmaz, melyek a helyi és globális légmozgások révén eltérő földrajzi távolságokat tehetnek meg. A csapadékkal együtt ezek a komponensek kimosódhatnak, így mintavételt követő analízis során tudomást szerezhetünk a légkört alkotó összetevők minőségéről és mennyiségéről. Az esővíz mintákban vizsgált számos elem jelenléte egyértelműen arra utalt, hogy az esővíz heterogén rendszer, tehát nem mentes szennyezőanyagoktól. A tapasztalataim alapján az is bebizonyosodott, hogy ha az eső egymást követő napokon esett, akkor a gyűjtött mintákban a mért elemek koncentrációja csökkent, vagyis a csapadék valóban „átmossa” a levegőt. Magyarországon a legtöbb csapadék május eleje és június vége között hullik, és az általam vett minták ezt alá is támasztják, mivel a minták egyharmada, amit egy éven át gyűjtöttem, e két hónapból valóak. Ezek mellett megfigyelhető volt, hogy a nyomelemek koncentrációja nem tért el jelentősen az esővízben évszakosan, de egy téli minimum kimutatható volt. Az esővízben 45 elem koncentrációját határoztam meg induktív csatolású plazma tömegspektrométer (ICP-MS) segítségével. A legnagyobb koncentrációban előforduló elemek csökkenő sorrendben: Ca, S, Na, Al, Mg, K és a Fe. Ezek mellett ugyan kisebb mennyiségben, de kimutatható volt a P, Mn, Sc, Ti, Sr, Ba, Zn, Pb, B és V jelenléte is. A többi elem vagy nagyon csekély mennyiségben, vagy nem kimutatható koncentrációban volt jelen. Az esővízben a króm előfordulását grafitkemencés atomabszorpciós spektrométer (GFAAS) segítségével vizsgáltam, melynek jelenléte minden mintában kimutatható volt. A króm(III) és a króm(VI) elválasztását ökológiai rendszerekre gyakorolt ellentétes hatásuk miatt végeztem el. Míg a króm(III) esszenciális elem az élő szervezetek számára, addig a króm(VI) toxikus, rákkeltő. Az elválasztást és dúsítást követően GFAAS-val mutattam ki egyes mintákban, hogy az esővízben volt króm(VI).