Kecskelegelők botanikai és természetvédelmi vizsgálatai és értékelése

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorHajnáczki, Sándor
dc.contributor.authorStilling, Ferenc Tamás
dc.contributor.authorZimmermann, Zita
dc.contributor.authorSzabó, Gábor
dc.contributor.authorPóti, Péter
dc.contributor.authorHázi, Judit
dc.contributor.authorKerényi-Nagy, Viktor
dc.contributor.authorWichmann, Barnabás
dc.contributor.authorPenksza, Károly
dc.date.accessioned2024-07-23T12:24:45Z
dc.date.available2024-07-23T12:24:45Z
dc.date.issued2021-07-07
dc.description.abstractA vizsgálat során két település melletti (Kaposdada, Kaposszerdahely) kecskelegelők vegetációját vizsgáltuk. Kaposdadán természetesgyepet (három térszínre különítve), Kaposszerdahelyen pedig 3 és 5 éve felhagyott fiatal és idősebb szántót és nádast. A botanikai adatok értékelése során azokat a relatívökológiai adatokat vettük figyelembe, amik a természetességi állapotra mutatnak. A kapott vegetáció adatokat Borhidi-féle relatív növényökológiai mutatók közül a NB (nitrogén igény relatív értékszámai) és a WB (relatív talajvíz-, ill. talajnedvesség indikátor számai) alapján értékeltük. A fajok természetvédelmi értékkategóriák (TVK) szerinti megoszlását Simon, a szociális magatartástípusok (SZMT) szerint Borhidi alapján végeztük el. Ezen kívül életforma spektrumokat is elemeztünk. Az adatok értékelésekor klaszteranalízist és detrendáltkorreszpondencia elemzést (DCA) alkalmaztunk. A mintaterületek vegetációja közül a kaposszerdahelyi, különösen igénybe vett, karámhoz közeli területnél különültek el leginkább. Itt a vegetáció degradált sok gyom- és zavarástűrő fajjal. A kaposszerdahelyi felvételek során az 5 éve legelőként alkalmazott gyep vegetációja pedig már közelít a természetes gyep vegetációjához, ami megerősíti, hogy a kecskékkel történő legeltetés a gyep regenerációját és fenntartását is elősegítette. A természetes gyep természetes vegetációjának a fenntartására is alkalmasak voltak a kecskék. A területek fajainak életforma spektrumai jó indikátorként jelentek meg. Az intenzíven igénybevett térszíneken a tarackoló és a tőlevélrózsás fajok mennyisége jelentősebb lett. hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationGyepgazdálkodási Közlemények, Évf. 12 szám 1-2 (2014): Gyepgazdálkodási Közlemények (GS-12) , 17-28
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.55725/gygk/2014/12/1-2/9766
dc.identifier.issn1785-2498
dc.identifier.issue1-2
dc.identifier.jatitleGyepgazdálk. közl.
dc.identifier.jtitleGyepgazdálkodási Közlemények
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/376802
dc.identifier.volume12
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/gygk/article/view/9766
dc.rights.accessOpen Access
dc.subjectlegeltetéshu
dc.subjecttermészetvédelmi értékekhu
dc.subjectéletformahu
dc.subjectkecskehu
dc.titleKecskelegelők botanikai és természetvédelmi vizsgálatai és értékelésehu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
pdf
Méret:
442.83 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Gyűjtemények
Gyepgazdálkodási Közlemények (DE-journals)