Szakdolgozatomban a szociális gondozó és ápoló képzésen résztvevő, jelenleg házigondozóként foglalkozó egyének pályaképét vizsgálom. Dolgozatom két fő részből épül fel, egy elméleti részből, melyben célom a legfontosabb pályaorientációs, pályaszocializációs és pályafejlődési folyamatok és trendek bemutatása, valamint a felnőttkori tanuláshoz kapcsolódó tanuláselméletek, és a felnőttkori tanulást befolyásoló tényezők ismertetése. A harmadik elméleti egységben szó van többek közt a tipikus életutakról, az életpályamintákról, továbbá a „midcareer changer”-ek jellemzőiről. Dolgozatom második része az empirikus kutatásaim eredményeit foglalja össze, mely során interjút készítettem 14 házigondozóval, akik munkájukhoz egy OKJ-s képzésen vettek részt. A kutatásból kiderült, hogy a házigondozók többsége iskolai tanulmányai alatt teljesen más terület felé orientálódott, a képzést az interjúalanyok nagy többsége kényszer hatására kezdte el, hiszen a munkavégzéshez kötelező volt elvégezniük. A megkérdezettek szerint rossz a pálya társadalmi megítélése, mivel a közösségek életében nem rég indultak el a házi segítségnyújtó szolgálatok.