The main objective of this study was the analysis of the costs and profits between the market participants with the use of cost-benefit analysis for the actors of the product line (producers, processors). The main hypothesis associated with the main objective was, that the vast majority of the profit generated in the product line was realised by the processors. During the cultivation - without direct subsidies - the costs per 1 kg raw material were about 30 HUF, while the profit was 8 HUF, resulting in 27% cost-related profitability. Considering the processing, the costs per 1 kg raw material were 160 HUF and the profit 13 HUF at 8% profitability level. As it could be seen in the analysis of the profit distribution, the processor had circa 5 HUF profit surplus per 1 kg raw material compared to the producer, however, the processing costs were 5.5 times higher than the production costs, resulting in about 70% lower cost-ratio profitability. In other words, processing was able to reach higher profits but lower profitability. A total of 190.4 HUF costs were generated in the product line of the canned sweet corn, 16% of which emerged in the production and 84% in the processing, furthermore 21.0 HUF profit, 2/3 of which was realised by the processor and 1/3 by the producer. However, calculating with the agricultural direct subsidies, the profit distribution became about equal, which can be defined as proportionate when considering the risks and working capital demand of the production.

A tanulmány fő célkitűzése a termékpálya szereplőinek (termesztők, feldolgozók) költség-haszon elemzése révén a költség és profit piaci szereplők közötti megoszlásának vizsgálata. A fő célkitűzéssel összefüggő hipotézis, hogy a termékpályán keletkező profit döntő részét a feldolgozó realizálja. A termesztés során – közvetlen támogatások nélkül – 1 kg nyersanyagra nagyságrendileg 30,0 Ft költség és 8,0 Ft profit jut, ami 27%-os költségarányos jövedelmezőséget eredményez. A feldolgozás tekintetében 1 kg nyersanyagra 160,0 Ft költség és 13,0 Ft profit esik, 8%-os jövedelmezőség mellett. A profit megoszlásának elemzése során látható, hogy 1 kg nyersanyagra vetítve a feldolgozónak mintegy 5,0 Ft-tal több jövedelme van, viszont a költségei közel 5,5-szer magasabbak, mint a termelőnek, ezért a költségarányos jövedelmezősége70%-kal alacsonyabb. Vagyis magasabb profittal alacsonyabb jövedelmezőségre képes a feldolgozás. A csemegekukorica konzerv termékpályáján 1 kg nyersanyagra vetítve keletkezik összesen 190,4 Ft/kg költség, melynek 16%-a a termesztés, 84%-a pedig a feldolgozás során merül fel, továbbá 21,0 Ft profit, melyet 2/3 részben a feldolgozó, 1/3 részben a termelő realizál. A területalapú közvetlen támogatásokkal együtt azonban hozzávetőlegesen fele-fele arányúvá válik a profiteloszlás, ami a gazdálkodás kockázatát és forgótőkeigényét figyelembe véve arányosnak tekinthető.