A globális éghajlatváltozás jelensége és következményei regionális és szektorális aspektusban
Fájlok
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Global climate change poses a significant threat to the planet and our well-being, with carbon emissions being a key contributing factor. The aim of this article is to delve into the complex system of factors influencing carbon emission trends among key countries, examine sectoral differences contributing to such emissions and understand the global actions taken to mitigate the climate change. For this purpose, both quantitative and qualitative research were conducted, and several statistics were used to provide a comprehensive insight on the subject. We have found that while industrialized countries have historically been major contributors to carbon emissions, the rapid economic growth and industrialization witnessed in China and other developing countries mainly in Asia have led to significant increase in their emissions in recent decades. Furthermore, not only regional but sectoral differences could be spotted as the energy sector, where fossil fuels remain a dominant source of energy despite growing efforts to transition to renewable sources, contribute the most to carbon emissions. Lastly, international climate conferences, such as the landmark Paris Agreement, as well as the current energy strategy in EU have sought to mobilize global and regional efforts to mitigate climate change and achieve net zero emissions.
A globális éghajlatváltozás jelentős veszélyt jelent a bolygóra és jólétünkre nézve, melynek a szén-dioxid-kibocsátás az egyik legfontosabb kiváltója. A tanulmány célja, hogy betekintést nyújtson a karbonkibocsátás alakulását befolyásoló tényezők összetett rendszerébe, megvizsgálva egyes országok (régiók) és szektorok hozzájárulásbeli különbségeit, valamint feltérképezni az éghajlatváltozás mérséklésére tett globális és Európai Uniós (EU) erőfeszítéséket. E célból kvantitatív és kvalitatív kutatást is végeztünk, valamint számos statisztikát használtunk fel, hogy átfogó képet nyújthassunk a folyamatokról. Megállapítottuk, hogy míg az iparosodott országok történelmileg a szén-dioxid-kibocsátás fő okozói voltak, a Kínában és más, főként ázsiai fejlődő országokban megfigyelhető gyors gazdasági növekedés és iparosodás az utóbbi évtizedekben a karbonkibocsátásuk jelentős növekedéséhez vezetett. Továbbá nemcsak regionális, hanem ágazati különbségek is felfedezhetők, mivel az energiaágazat – ahol a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is dominálnak a megújuló energiaforrásokra való áttérésre irányuló növekvő erőfeszítések ellenére, – járul hozzá a legnagyobb mértékben a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Végezetül, a nemzetközi klímakonferenciákból, amely keretén belül például elfogadták a mérföldkőnek számító Párizsi Megállapodást, valamint az EU jelenlegi energiastratégiájából arra tudunk következtetni, hogy globális és regionális szintű erőfeszítéseket tesznek a döntéshozók az éghajlatváltozás mérséklésére és a nettó nulla kibocsátás elérése érdekében.