A vizsgálat megerősítette a Kovács (2020) által kidolgozott, az igazságtalanságra adott válaszreakciók mérését célzó kérdések egy speciális helyzetre adaptált változatának némileg eltérő tartalmú, de azonos faktorstruktúráját (a speciális helyzet szervezeti kontextusban egy a vezetővel való, igazságtalanságélménnyel járó konfliktushelyzet, sérelem). Az érzelmi, cselekvéses és gondolati komponensek klaszteranalízise hét jól azonosítható klasztert eredményezett, melyek mindegyike besorolható volt a két korábban azonosított, jellegzetes reakciómód egyikébe: egyfelől a cselekvésben megnyugvó viszonzó, másfelől a nemcselekvésben megnyugvó megbocsájtó-kapcsolatmegőrző reakciómódba. A konfliktusleírások tartalomelemzése ígéretes kategóriarendszert eredményezett, és sikerült a szervezeti igazságosság dimenziói - disztributív, procedurális, interperszonális és információs -, valamint különféle egyéni faktorok és a komponensek között néhány érdekes összefüggést találni. A sérelmet okozó vezetővel való korábbi közeli, akár baráti kapcsolat és a disztributív méltányosságra vonatkozó kedvezőbb ítéletek különösen erős prediktorai a megbocsájtó reakciómódnak, ugyanakkor a megbocsájtás kapcsolata a magasabb státusszal, a vallásossággal, a kapcsolatorientációval vagy a barátságossággal nem nyert megerősítést.