Dolgozatomban az új Btk., a 2012. C. törvény, csalásra, gazdasági csalásra és az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalásra vonatkozó szabályait elemeztem. Az első fejezetben igyekeztem történeti áttekintést nyújtani Szent István törvényeitől, a Tripartitumon át a Csemegi kódexig és a „régi Btk.” szabályaiig a csalás fogalmáról és elkövetési magatartásairól, majd az új Btk. kodifikálásának folyamatát, érveket és ellenérveket sorakoztattam fel a csalással összefüggő rendelkezések kapcsán. A második fejezetben röviden definiáltam a csalás tényállásának elemeit, úgymint elkövetési magatartás, sértett, elkövető, passzív alany, minősített esetek, értékhatárok. A harmadik fejezetben részletesebben is elemeztem a csalást, a gazdasági csalást és az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást. Összehasonlítottam őket a hatályon kívül helyezett Btk. szabályaival, valamint rávilágítottam az új rendelkezésekre, illetve az azok „életre hívó” társadalmi igényekre. A negyedik fejezetben az Európai Unió csalás ellen folyó harcát mutattam be: az Unió bevételi és kiadási oldalán elkövetett csalási módszereket, az ez ellen készült büntetőjogi szabályozást, a Corpus Jurist. Arról is írtam, hogy hogyan integrálta Magyarország az uniós büntetőjogi elveket a csalás tekintetében. Az utolsó fejezetben egy olyan jogesetből vett csalás bűncselekményt mutattam be, mely még a régi, 1978. IV. törvény tényállására és büntetést megállapító szabályaira épült. A másodfokú ítéletből rekonstruáltam a bűncselekményt, majd elemeztem az első és a másodfokon eljáró bíróságok által kiszabott ítéleteket és az azok közötti eltérés okairól is írtam.