A dolgozatomban a mérnöki optimálási módszerek egyikének, a topológiai optimalizációnak a folyamatát mutatom be a kiinduló alkatrésztől a végleges eredményig. A folyamatok prezentálásra egy Ducati Monster 1100s sportmotor, Brembo P4-es, négy dugattyús első féknyergét használtam fel. Először betekintést nyújtok témakör elvi hátterébe a témában releváns szakirodalmak feldolgozásával. Elemzem az ilyen és ehhez hasonló számítógépes tervezési módszerekre és kombinált tervező és szimulációs programokra való igény kialakulását és bemutatom a különböző módszerek matematikai alapjait, különös tekintettel arra, amelyet az általam használt szoftverek is használnak. Tisztázom a téma megértéshez szükséges alapfogalmakat és kifejezéseket. A továbbiakban a munkám során összehasonlítok két, e célra alkalmas szoftvert felhasználói szempontból, valamint két különböző topológiai optimalizálási folyamatot, amelyekben más célfüggvényeket határozok meg megegyező modellkényszerek és modelltér használata mellet. Bemutatom, hogy a szoftver által generált formától hogyan lehet eljutni egy alkatrész tervezetig, amelyekből ezután CAD modellt készítek. Az így elkészített modelleket végeselemes analízisnek vetem alá, hogy megbizonyosodjak a megfelelőségükről. Az analízisek eredményeit összehasonlítom egymással és a várt eredményekkel egyaránt és konklúziót vonok le a különböző célfüggvényekkel történő optimalizációk eredményeiről. Az előző bekezdésben részletezett folyamatok előtt, az igénybevételek meghatározására és a folyamatok kiinduló adatainak biztosítására, kifejtem a fékberendezésekre ható erőhatások pontos ismeretének fontosságát, valamint számításokat végzek a dolgozatban használt fékberendezés terheléseinek meghatározására. Ezeknek az értékeknek az ismerete elengedhetetlen a pontos eredmények elérésnek szempontjából. A kapott eredmények helyességét, a témában végzett hasonló kutatásokkal támasztom alá. A dolgozat végén hőtani analízist végzek az elkészült modellek közül arra, amelyen a legnagyobb változás történt az eredeti alkatrészhez képest, hogy bemutassam, hogyan befolyásolja a tömeg változása az alkatrészen végbemenő hőtani folyamatokat. Dolgozatomnak két fő célkitűzése van. Az első, hogy megmutassam hogyan alakult át az alkatrésztervezés folyamata. A jelenleg rendelkezésünkre álló technológiákkal akár egy ember egy szoftverrel is elláthat több feladatkört, amelyhez régen 2-3 fő, több számítógép és több szoftver volt szükséges. A másik célom a megfelelő tervezési módszerekkel és anyaghasználattal elérhető súlycsökkentés lehetőségeinek bemutatása. Amely elengedhetetlen egy versenymotor esetében.