A primer subarachnoideális vérzés klinikai és epidemiológiai jellemzői Magyarországon és Japánban

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A subarachnoideális vérzés (SAV) a stroke esetek kb. 5 százalékát teszi ki, de jelentősége annál fontosabb, mert viszonylag fiatal korban jelentkezik, mortalitása elérheti az 50%-ot, illetve magas a súlyos maradványtünetekkel gyógyulók aránya. Az Akita Stroke Regiszter adatai alapján megállapítottuk, hogy Japán Akita tartományában a SAV nyers incidenciája 27/100 000, férfiakban 20, nőkben 33/100 000. A Japán más részeiről jelentett adatokhoz hasonlóan jóval magasabb, mint a világátlag. 1989 és 1998 között férfiakban az incidencia stabil volt, nőkben viszont szignifikánsan nőtt, valószínűleg a lakosság öregedése miatt. Nőknél az incidencia az életkorral nőtt 75 éves korig, férfiakban 55 éves kortól plató volt megfigyelhető. A 28 napos halálozási arány 26.7% és stabil volt a vizsgált időszakban. Az incidencia nyáron volt a legalacsonyabb. Két napszaki csúcsot figyeltünk meg: 7 óránál és 17 óránál. A magyar kórházak által az OEP felé 2009-ben lejelentett adatokat elemezve megállapítottuk, hogy a SAV incidenciája Magyarországon a korábban közölt adathoz képest jelentősen magasabb lehet. Még 2009-ben is voltak olyan kórházi osztályok, ahol CT vizsgálat nélkül kezeltek SAV-t. Kimutattuk, hogy Magyarországon is a hideg hónapokban gyakoribb a SAV, nyáron ritkább. A debreceni SAV adatbázisban szereplő betegek 22%-ában fordult elő szimptómás vazospazmus. A nemet, életkort, hypertoniát, aneuryzma lokalizációt, Hunt-Hess és Fisher kategóriát figyelembe véve többváltozós logisztikus regresszióval egyedül a női nemet találtuk szignifikáns prediktornak. Vizsgálatunk is alátámasztja, hogy a sokáig használt Fisher skála felülvizsgálatra szorul.


Subarachnoid hemorrhage (SAH) accounts only for 5% of stroke cases, but its impact is great because it strikes at a fairly young age, its mortality can be as high as 50% and it can result in significant disability in a high proportion of the cases. Using the Akita Stroke Register we analyzed the incidence of SAH in Akita Prefecture, Japan. The crude annual incidence rate was 27 per 100 000, 20 in men, and 33 in women. These rates are much higher than the world average, similarly to data reported from other regions of Japan. Between 1989 and 1998 the incidence was stable in men, however there was a significant increase in women probably attributable to the aging of the Japanese population. In women the incidence peaked at 75 years of age, in men it reached a plateau after 55 years of age. Case-fatality was 26.7% and stable in the observation period. The incidence was lowest in the summer months. Two diurnal peaks were observed: one at 7 a.m. and another at 17 p.m. Analyzing the data supplied by the Hungarian hospitals about their inpatient services to the National Health Insurance Fund in 2009 we concluded that the incidence of SAH should be higher in Hungary than previously reported. There were still hospitals in 2009, where SAH patients were treated without CT examination. SAH was most frequent in the colder months and less frequent in the summer in Hungary too. According to the Debrecen SAH register 22% of the patients developed symptomatic vasospasm. We evaluated sex, age, hypertension, aneurysm location, Hunt-Hess and Fisher grades as predictors of vasospasm by multivariate logistic regression. Only female sex could be proved as a significant predictor. Our results support the necessity of re-evaluation of the Fisher grade.

Leírás
Kulcsszavak
subarachnoideális vérzés / subarachnoid hemorrhage, epidemiológia / epidemiology, vazospazmus / vasospasm
Forrás