A közművelődési célú intézmények és szervezetek kommunikációja Nagyrábén
Fájlok
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Szakdolgozatom témaválasztásánál elengedhetetlen volt számomra, hogy olyan témával foglalkozzak, amelyet aktuálisnak gondolok. Egyetemi tanulmányaim és a kulturális életben való munkám révén világossá vált számomra, hogy a közművelődés területén mennyire fontos a kommunikáció és a marketing. Kutatásomban azt vizsgáltam, hogy milyen változások történtek az elmúlt 15 évben a közművelődési célú intézmények és szervezetek kommunikációját illetően Nagyrábén. Munkám során elsőként a téma megértését szolgáló, kulcsfontosságú fogalmakat ismertetem, majd a marketingkommunikáció és a szervezeti kommunikáció szakirodalmi munkái révén igyekszem a kutatás elméleti hátterét kialakítani. Dolgozatomban megjelenik a Hajdú-Bihar vármegyei település, Nagyrábé, valamint a nagyközség közművelődési intézménye, a Kossuth Lajos Művelődési Ház és Könyvtár. Az intézmények és szervezetek kommunikációs felületeit dokumentumelemzés és tartalomelemzés módszerével tekintettem át. A nagyrábéi kulturális élet szempontjából meghatározó kulcsszereplőket és szakembereket félig strukturált interjús vizsgálattal, a fogyasztók tapasztalatait és véleményét pedig kérdőív segítségével elemeztem. Hipotéziseim eredményként megállapítható, hogy a település életében az online médiafelületek igénybevétele mellett továbbra is szerepet kap a hagyományos, papír alapú információközlés, illetve a személyes kapcsolattartás. Az interjúalanyok álláspontja szerint a község intézményei megfelelő módon, míg a civil szervezetek kevésbé járulnak hozzá a kulturális élet információáramlásához. A médiafelületeken történő információszerzés a generációk között már nem mutat éles különbséget. A művelődési intézmény igyekszik az online felületek bevonására, azonban nem figyelhető meg ezzel párhuzamosan növekedés a fiatal korosztály programokon és rendezvényeken történő részvételével. Felmerült a kényelem, az érdeklődés hiánya, a kulturális igény/igénytelenség kérdésköre és az infrastruktúra fejletlensége. Utolsó felvetésemként a fejlesztési javaslatok elemzésekor megállapítottam, hogy a szakemberek és a fogyasztók hasonlóképpen vélekednek.