A turizmus rendkívül összetett, sokszínű, szerteágazó kapcsolatrendszer, amelynek jelentősége a 20. században megsokszorozódott. Ezen belül egyre inkább növekszik a szabadidő-turizmus, ezen belül az egészségturizmus szerepe. Ennek okait az életszínvonal, az életmód, az életideál, és részben a divat változásában találhatjuk meg. Dolgozatomban arra vállalkoztam, hogy bemutassam a turizmus, és a turizmussal kapcsolatos állami viszonyulás változását, ezen belül konkrétan Hajdúszoboszló példáján kövessem, hogy milyen lehetőségeket nyitott az Európai Uniós csatlakozás forrásainak felhasználása egy kedvező adottságú, idegenforgalomra építkező településen.
Maga a turizmus egyidős az emberiséggel, bár a mai fogalomnak megfelelő kibontakozásához szükség volt a technikai fejlődésre, az utazási idő lerövidítésére, és arra is, hogy a turizmus iránti motiváció beépüljön az életünkbe. Fontosnak éreztem, hogy bemutassam a turizmus fejlődését, változását, rendszerét, elemeit, hatásait, fajtáit. Ezen belül külön foglalkoztam az üdülőturizmus és a falusi turizmus feltételrendszerével, mivel témám szempontjából ezt szükségesnek véltem. A szakmai fogalmak feltárását követően azt vizsgáltam, hogy a turizmus, mint ágazat milyen szerepváltozáson ment át részben az Európai Unióban, részben Magyarországon. Ez a szemléletváltás kiemelt jelentőségű a pályázati források csoportosításánál az ágazat fejlesztésében. Bemutattam azokat a nemzeti fejlesztési terveket, és Uniós forrás felhasználásokat, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a turizmus – ezen belül a gyógyturizmus – hazánkban húzóágazattá váljon. Gyógyvizek tekintetében hazánk a világban ötödik helyen áll, ami indokolja, hogy a turizmusnak ez a területe kiemelt figyelmet kapjon.
Ennek a szemléletváltásnak egyik kiemelkedően sikeres eredménye Hajdúszoboszló. Hajdúszoboszlót gyógyvize emelte ki a hajdúvárosok sorából, és tette az ország egyik legfontosabb turisztikai vonzerejévé. A város történetének és fejlődésének bemutatását követően elemeztem a város turisztikai keresletének és kínálatának alakulását, csoportosítva a rendszerváltásig, és az azt követő időszakban. A város abszolút haszonélvezője lett a felzárkóztató, majd az Unióba lépést követően (2004) a pályázati források kínálta ugrásszerű fejlődésnek. A fokozatosan kiépülő, a gyógyturizmus követelményeinek eleget tevő kereskedelmi szálláshely, és fürdő fejlesztések járultak hozzá, hogy elérje a fürdőváros, gyógyüdülő elnevezést. A fejlesztésekkel arányosan növekedett a keresleti oldal is, a belföldi gyógy-turizmust egyre inkább kiegészítette a külföldi vendégek számának növekedése. A kereskedelmi szálláshely igények szűkösségét az egyre korszerűbb feltételeket biztosítani képes magánszállások egészítették ki. Ezek jelentősége a fürdővárosok sorában is kiemelkedő, így – a vendéglátást, mint kínálati oldalt is beleértve – Hajdúszoboszló gazdasága mára döntően a turizmusra épül. A korszerű, európai színvonalú élményfürdő lehetővé tette a három generációs üdülés megvalósulását, ami szerencsés kínálatot biztosít a kívánt szolgáltatás teljes élvezésére, a gyógyulni vágyók, és a szórakozást, kikapcsolódást keresők egymás zavarása nélküli biztosítására. Az elkészített interjúk alapján elmondható, hogy hozzáértő szakemberek, és a városvezetés törekvései a további fejlődés irányába tartanak. Ezek a kínálati oldalnak mind a környezeti fejlesztés, mind a marketing, mind a munkaerő képzés tekintetében jelentős tényezői a fenntartható turizmus tekintetében.
Hajdúszoboszló példája jó bizonyíték arra, hogy a lehetőségek szerencsés találkozása, azok kihasználása, és megfelelő szakemberek jövőépítő stratégiája hogy képes biztosítani egy település jelenét és jövőjét.