Egyetemi tanulmányaim során, munkajog szemináriumaim révén volt szerencsém közelebbi kapcsolatba kerülnöm a közfoglalkoztatással, mint munkaerőpiaci „csodafegyverrel”, amelyről annak idején már készítettem egy beadandó dolgozatot, így a témával való szorosabb ismeretségem kritériuma már az által is teljesült. Akkor még a közfoglalkoztatás virágkorát élte, és a különböző programok gőzerővel dübörögtek. Napjainkra, ahogyan dolgozatomban majd részletesebben ki is fejtem, már jócskán megváltozott a helyzet, amelyről őszintén megvallva nem sok fogalmam volt addig, amíg munkahelyet nem váltottam, és egy kis település önkormányzatánál el nem helyezkedtem. Itt szembesültem azzal, hogy a közfoglalkoztatás egykori aranykora, már jócskán leáldozott, és a meglévő, kifutó programok tervezése is sokrétű, dolgozatom során később kifejtésre kerülő nehézségekbe ütközik, amelyek eredményeként a különböző közfoglalkoztatás keretében működő programok már-már olyanokká váltak, mint egy végét járó, se veled, sem nélküled kapcsolat, amelyet a felek sem fenntartani, sem elengedni nem tudnak igazán. Ha pedig mind ez nem lett volna elég a választásomhoz, a téma vizsgálata során döbbentem rá, hogy a 2011. évi CVI. törvény dolgozatom évében töltötte be tizedik évfordulóját, így a téma aktualitása ezen okból is megerősítést nyert, és a konzekvenciák levonása is időszerűvé vált egy évtized távlata alapján. Mindezek alapján tehát adta magát a választás, és a nemes feladat, hogy nem kevés szentimentálizmussal, a korábbi tündöklésről, egy szemináriumi dolgozat formájában, joghallgatóként megkezdett kapcsolatomat a közfoglalkoztatással, egy posztgraduális képzésen írt szakdolgozattal foglaljam keretbe, amelyben annak alkonyát is ismertetem. Dolgozatom felépítése és az általa taglalt kérdéskörök elsősorban a közfoglalkoztatás, mint foglalkoztatáspolitikai eszköz történeti hátterére, céljára, külföldi és hazai előzményeire, hazai jogi szabályozására, a közfoglalkoztatási jogviszony vizsgálatára, annak atipikus jellegére, visszaesésének okaira, valamint az immáron tíz éves program hatásaira, és eredményességére vonatkozó végkövetkeztetésre terjed ki.