Dolgozatomban a vényköteles altatók kiváltásának arányát vizsgáltam országos szinten, illetve egy patika szintjén a vényköteles és nem vényköteles altatók és nyugtatók kiváltásának arányváltozását a 2018-2021 közötti intervallumban, tehát a Covid19 világjárvány előtti és utáni időszakban. Mivel a világon minden 8. embert érint mentális betegség, illetve az alvászavar is gyakran előforduló kórkép, így egyre fontosabb szerepet töltenek be mind a nyugtatók, mind az altatók. Célom, hogy megvizsgáljam, hogyan változott az altatók és nyugtatók aránya és erre hatással volt-e a Covid19 járvány. Kutatásom során a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) adatbázisát, illetve a patika adatbázisát használtam fel és statisztikai elemzéssel dolgoztam fel az adatokat. A kutatásom során mind patika, mind pedig országos szinten, azt az eredményt kaptam, hogy a vizsgált 4 év során ezeknek a gyógyszereknek az összesített DOT forgalma hasonlóan magas. A hatóanyagokat tekintve az alprazolam és a klonazepam hatóanyagok DOT forgalma mutatott kimagasló eredményt, amely annak tudható be, hogy ezekhez sorolhatjuk a legtöbb gyógyszerkészítményt. A patika statisztikai adatai alapján a vényköteles és vénynélküli gyógyszerek közötti arány a Covid19 járvány alatt megváltozott, a vénynélküli gyógynövénytartalmú gyógyszerek eladásának százalékos aránya jelentősen nagyobb volt, mint a vényköteles gyógyszerek esetében. Ez arra vezethető vissza, hogy a pandémia idején az emberek nem jutottak el orvoshoz, illetve ehhez az is hozzájárulhat, hogy napi szinten népszerűsítik ezeket a termékeket az online platformokon is.