Anthocyaninokban gazdag Prunus Cerarus kivonat hatásának vizsgálata experimentális dermatitis modellen
Fájlok
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
A psoriasis egy élethosszig tartó progresszív bőrbetegség, mely jelenleg még nem gyógyítható. Különböző terápiás eljárások hatására a tüneteket mérsékelni tudjuk, illetve a tünetmentes időszakokat képesek vagyunk meghosszabbítani. Napjainkban a polifenolok egyre inkább a tudományos kutatások előterébe kerültek, bizonyított antioxidáns, antikarcinogén és gyulladáscsökkentő hatásuk miatt. Ennek tükrében kutatásunk elsődleges célja olyan hatóanyagok felkutatása, melyekkel hatékonyan befolyásolhatóak lennének a bőr károsodásában jelentős szerepet játszó apoptózisos, nekrózisos, autofágiás folyamatok. Kutatásainkhoz magas anthocyanin tartalmú meggy mátrixot használunk imiquimod-indukálta psoriasis dermatitis patkány modellen. Az IMQ indukálta psoriasis modellt felnőtt, hím SD patkányokban váltottuk ki 62,5 mg 5%-os Aldara (IMQ tartalmú) krém helyi alkalmazásával. Az állatokat 4 csoportba osztottuk, csoportonként pedig 5 állat a következők szerint: előkezelt kontroll csoport (0,1%-os mometazon kenőcs); anthocyaninnal előkezelt csoport (10% anthocyanin tartalmú krém); utókezelt kontroll csoport (0,1%-os mometazon kenőcs); anthocyaninnal utókezelt csoport (10% anthocyanin tartalmú krém). A psoriasis tünetek kiváltásához az állatok hátán egy meghatározott nagyságú, téglalap alakú bőrfelületet (2 x 3 cm) leborotváltunk. Előkezelés esetében 12 napig kezeltük az állatokat mometazon kenőccsel (kontroll), illetve 10% anthocyanin tartalmú krémmel, majd következett az Aldara krém alkalmazása 6 napon keresztül, amellyel kialakultak a pikkelysömörhöz hasonló bőrelváltozások. A 7. napon megkezdtük az állatok terápiás kezelését az előkezelés alatt használt készítményekkel. Az állatok hátán a bőrelváltozásokat naponta ellenőriztük. A kísérlet végpontján a modellállatok életének kíméletes kioltása után, szövetmintákat vettünk mindegyik kísérleti állat bőréből a kezelt, illetve kezeletlen bőrfelületekből egyaránt. A minták egy részét 10%-os formalinba helyeztük, míg a másik részét azonnal lefagyasztottuk folyékony nitrogénben, és -80°C-on tároltuk a molekuláris biológiai vizsgálatok céljára. Eredményeink alapján elmondható, hogy 1) az imiquimod kezelés hatására a jellemző tünetek 6 nap után jellegzetessé váltak; 2) az előkezelt állatok esetében bőrelváltozások kisebb mértékben alakultak ki; 3) az utókezelt állatok esetében az imiquimod kezelés hatásai hamarabb és látványosabban jelentkeznek, melyeket az anthocyanin tartalmú kenőcs képes volt helyreállítani.