Beneath the Trenchcoat - The Character of Raymond Chandler's Philip Marlowe

Abstract

A dolgozat középpontjában Raymond Chandler amerikai krimiíró Philip Marlowe nevű karaktere áll. Marlowe-n keresztül vizsgálom az amerikai „kemény” krimi klasszikus karaktere, a magánnyomozó jellemét és sajátosságait. A vizsgálat alapjául Chandler eredeti regényei és ezek egyes filmadaptációi szolgálnak. A felvázolt jellem kétosztatú: a fizikai, szexuális oldal mellé párba áll a szigorú erkölcsi szabályrendszer, mely gyakran felülbírálja az előbbit. Az elemzés alapjául szolgáló filmek egyike a mára hollywoodi klasszikusként emlegetett 1946-os A hosszú álom (The Big Sleep), mely az ún. film noir mérföldköve is, illetve Robert Altman 1973-as A hosszú búcsú (The Long Goodbye) című filmje. A filmek ebben a sorrendben megfeleltethetőek a már említett jellembeli kettősségnek: míg Humphrey Bogart 1946-os Marlowe-ja egy erőteljesen maszkulin ikonként jelenik meg előttünk egy már-már pozitív – ezáltal a regénytől eltérő – felhangú filmben, addig 1973-ban Elliot Gould alakításán érződik az amerikai átlagember a Vietnámi Háború nyomán érzett tehetetlensége, melyen a karakter a regényekből ismert moralitásával igyekszik felülemelkedni – sikertelenül. Altman a figura dekonstruálásával megalkotta a „végső” Marlowe-filmet, melynek segítségével jelen dolgozatban remekül vizsgálható a magánnyomozó erkölcsi/érzelmi oldala. Minthogy mindkét alkotás bizonyos pontokon eltér az alapjaikul szolgáló Chandler-regényektől, a dolgozat választ keres arra is, hogy a forgatókönyvírók mennyire követték a könyvek cselekményét, miért tértek el azoktól, ezek a változtatások milyen eredménnyel jártak, és a két film közül melyik áll közelebb az író által elképzelt magándetektív képéhez. A dolgozat első feléhez tartozik még a karakterrel kapcsolatos homoszexualitás kérdéskörének vizsgálata is. Egy határozott, férfias főhős esetében adja magát a gondolat, mely megkérdőjelezi a figura szexuális beállítottságát. Figyelembe véve Chandler első két regényének utalásait, az 1946-ban fénykorát élő hollywoodi cenzori szabályzatot (az ún. „Production Code”-ot), a Bogart-féle filmben a szabályozás ellenére elrejtett burkolt utalásokat, illetve a Marlowe homoszexualitása mellett hozott irodalomkritikai érveket, a dolgozat elemzi a kérdéskört és érvel a homoszociális környezet mellett, ám Marlowe tényleges homoszexualitása ellen is.