Dolgozatomban sorra veszem a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének és törlésének tipikus eseteit, a való életből vett szemléltető példák segítségével jelenítve meg azokat. Feltérképezem az egyes esetekben a legfontosabb tudnivalókat, valamint a gyakorlatban gyakran előforduló hibás megoldásokat. A Kúria legfrissebb jogegységi határozatát mint zsinórmértéket használva mutatom be a szerződésen alapuló haszonélvezeti jog keletkezésének három esetét, kiemelve, hogy a haszonélvezeti jog alapításának, valamint a bejegyzési engedélynek milyen speciális feltételeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy a jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzést nyerjen. Megjelenítem a téma kapcsán – főként az elmúlt időszak zavaros és egymásnak ellentmondó jogértelmezéséből adódóan – a mai napig fennálló bizonytalanságokat, ugyanakkor ismertetem a jelenleg hatályos joggyakorlatot minden részletében átfogó dokumentumot is, aminek használata mellett a téves okiratszerkesztés eshetősége kiküszöbölhető. Több konkrét hivatali ügy kapcsán bepillantást engedek az ingatlanügyi hatóság munkájának folyamatába, megismertetem az olvasót az ingatlan-nyilvántartási ügyintéző gondolatmenetével. Felhívom a figyelmet az ingatlan-nyilvántartási kérelem tartalmának fontosságára, a bejegyzés alapját képező okirattal való összhang elengedhetetlen voltára, nem csak a kérelem visszautasítása, hanem akár más, általam is bemutatott, nem várt következmény elkerülése érdekében.