Hazánk természeti adottságainál fogva alapvetően mezőgazdasági jellegű ország, egyik legjelentősebb kincsünk a termőföld, így elképzelhetetlen, hogy a mezőgazdasági termelés Magyarország gazdasági életében ne játsszon döntő szerepet. Az őszi búza hazánkban évtizedek óta – a kukorica mellett - a legnagyobb területen termesztett növény; vetésterülete stabil. Jelentőségét az élelmiszeriparban, valamint a takarmányozásban betöltött szerepe határozza meg. A búzatermesztés alapját az elvetett vetőmag adja, mely alapvetően meghatározza a sikeres termelést. A kalászos gabonatermesztésben a végtermék minőségi paraméterei, a termény egészségi állapota, és nem kevésbé a termésmennyiség csak úgy biztosítható, ha az elvetett vetőmag átesett a hatósági minőség-ellenőrzésen. A nem fémzárolt vetőmag használata számos kockázattal jár: nem ellenőrzött a fajtaazonosság és fajtatisztaság, így az állomány homogenitása, kelési problémát okozhat a nem egységes magméretből adódó eltérés. A visszavetett vetőmagban előforduló kórokozók, és gyommagvak miatt emelkedhet a termelési kockázat, ami magával vonhatja a növényvédelmi költségek jelentős emelkedését. Dolgozatomban célul tűztem ki, hogy megvizsgáljam, milyen előnyökkel jár a fémzárolt búza vetőmag használata a gyommagok terjedésének megakadályozását tekintve. Az Agrárgazdaság Kft. vetőmagüzemében a vetőmagtisztítás során vett mintákat elemezve értékeltem, mi a különbség a fémzárolt, illetve a szakszerűtlenül kezelt vetőmag használata között. A betakarítást, és a vetőmagüzembe történő beszállítást követően az előtisztítás előtt megkezdtem a minták gyűjtését a gyommagok vizsgálata céljából. Idő-és kapacitásbeli korlátok miatt négy, a kalászos vetőmagtermesztés szempontjából fontos gyomnövényre szűkítettem a vizsgálatokat, melyek a következőek: ragadós galaj (Galium aparine), ebszékfű (Matricaria inodora), tyúkhúr (Stellaria media), vadzab (Avena fatua). Varianciaanalízissel összehasonlítottam növényenként, az egyes gyommag-minősítő paramétereket. A két vizsgált évet tekintve 2019-ben az ezermagtömegek nagyobbak voltak, a különbség a Stellaria media és a Galium aparine esetében volt szignifikáns. A mintákban található magdarabszám magasabb volt valamennyi vizsgálatba vont növény esetén; minden esetben szignifikánsan több növény volt található 10 dkg tiszítatlan vetőmag-mintában. A gyommagok csírázóképességét illetően hasonló megállapításra jutottam, mint a magdarabszám esetén: 2019-ben szignifikánsan jobbak voltak a csíraeredmények valamennyi vizsgált gyomnövény esetében. Vizsgálataim alapján bebizonyítottam, hogy a tisztítás és fémzárolás nélkül visszavetett vetőmag jelentős mennyiségben tartalmazhat csíraképes gyommagokat, amely tovább ronthatja közvetve a búzatermelés hatékonyságát. Magyarországon az őszi búza felújítási arány 20% körüli, nagyon alacsony európai szinten is. A fémzárolatlan, visszafogott, tisztítás nélkül visszavetett vetőmag a genetikai leromláson kívül elősegítheti az erősebb gyomnyomást. A fémzárolatlan vetőmag használata elősegítheti olyan gyomnövények megjelenését az adott területeken, amelyek addig nem voltak jellemzőek, és jelentős kártételi kockázattal járnak a termelés szempontjából.