A nyomozás során előfordul, hogy a konvencionális eszközök már nem elégségesek a nyomozó hatóságok számára, és további metódusok alkalmazásra van szükség. Ekkor merülhet fel a leplezett eszközök alkalmazása.

A dolgozat témájaként a büntetőeljárásban alkalmazott leplezett eszközök hazai és európai emberi jogi szabályozásának témakörét választottam. A leplezett eszközök világa véleményem szerint a büntető eljárásjog talán izgalmasabb szelete, amely számos jogi kihívást tartalmaz. Ezek a kihívások elsősorban a leplezett eszközök jellegéből adódnak, ugyanis azok alkalmazása az alapjogok sérelméhez vezethet, amelyek megkövetelik az alkotmányjogi, illetve az európai jogi vizsgálatot is. A dolgozat hipotéziseként megállapítottam, a hazai szabályozás összhangban áll az európai emberi jogi, és alkotmányos mércékkel. Álláspontom szerint a leplezett eszközök igénybevételének gyakorlata megfelel az arányosság, célszerűség és szükségesség követelményének.

A dolgozatban a hazai hatályos szabályozás bemutatása mellett a leplezett eszközök alkalmazásának jelentős alkotmányjogi vetületére is kitér, mert azok jellegüknél fogva az Alaptörvényben biztosított számos jogot, mint a magánélethez való jogot, magántitokhoz való jogot vagy a magánlakáshoz való jogot korlátozzák. Az alapjog-korlátozáshoz alkotmányos garanciák is kapcsolódnak, amelyek kikövezik ezen eszközök alkalmazásának feltételeit.

A kutatásom alapján arra a konklúzióra jutottam, hogy a dolgozat bevezetésében felvázolt hipotézis helytálló, ugyanis a magyar szabályozás teljes mértékben megfelel az európai jogi standardoknak. Álláspontom szerint a 47/2003. (X. 27.) AB határozat, illetve a 2/2007. (I. 24.) AB határozat megteremtette a megfelelő szabályozás alapjait. Ezt véleményem szerint tovább erősíti az a tény, hogy az új Be. hatálybalépését követően mindössze 3 darab alkotmányjogi panaszt kellett az Alkotmánybíróságnak elbírálnia a titkos információgyűjtés tekintetében. Valamennyi panaszt az AB visszautasította.

A hatályos hazai szabályozás kiforrott, és ez álláspontom szerint az EJEB gyakorlatával kapcsolatosan is elmondható, mert a Bíróság jogfejlesztő tevékenysége évtizedes múltú, és a jelentős elbírált ügyeik úttörőként szolgáltak az európai büntetőeljárások számára.