A leplezett eszközök szabályozása hazánkban és az EJEB gyakorlatában

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorTóth, Andrea Noémi
dc.contributor.authorRévész, Béla
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Kar
dc.date.accessioned2023-01-23T10:21:21Z
dc.date.available2023-01-23T10:21:21Z
dc.date.created2022-01-20
dc.description.abstractA nyomozás során előfordul, hogy a konvencionális eszközök már nem elégségesek a nyomozó hatóságok számára, és további metódusok alkalmazásra van szükség. Ekkor merülhet fel a leplezett eszközök alkalmazása. A dolgozat témájaként a büntetőeljárásban alkalmazott leplezett eszközök hazai és európai emberi jogi szabályozásának témakörét választottam. A leplezett eszközök világa véleményem szerint a büntető eljárásjog talán izgalmasabb szelete, amely számos jogi kihívást tartalmaz. Ezek a kihívások elsősorban a leplezett eszközök jellegéből adódnak, ugyanis azok alkalmazása az alapjogok sérelméhez vezethet, amelyek megkövetelik az alkotmányjogi, illetve az európai jogi vizsgálatot is. A dolgozat hipotéziseként megállapítottam, a hazai szabályozás összhangban áll az európai emberi jogi, és alkotmányos mércékkel. Álláspontom szerint a leplezett eszközök igénybevételének gyakorlata megfelel az arányosság, célszerűség és szükségesség követelményének. A dolgozatban a hazai hatályos szabályozás bemutatása mellett a leplezett eszközök alkalmazásának jelentős alkotmányjogi vetületére is kitér, mert azok jellegüknél fogva az Alaptörvényben biztosított számos jogot, mint a magánélethez való jogot, magántitokhoz való jogot vagy a magánlakáshoz való jogot korlátozzák. Az alapjog-korlátozáshoz alkotmányos garanciák is kapcsolódnak, amelyek kikövezik ezen eszközök alkalmazásának feltételeit. A kutatásom alapján arra a konklúzióra jutottam, hogy a dolgozat bevezetésében felvázolt hipotézis helytálló, ugyanis a magyar szabályozás teljes mértékben megfelel az európai jogi standardoknak. Álláspontom szerint a 47/2003. (X. 27.) AB határozat, illetve a 2/2007. (I. 24.) AB határozat megteremtette a megfelelő szabályozás alapjait. Ezt véleményem szerint tovább erősíti az a tény, hogy az új Be. hatálybalépését követően mindössze 3 darab alkotmányjogi panaszt kellett az Alkotmánybíróságnak elbírálnia a titkos információgyűjtés tekintetében. Valamennyi panaszt az AB visszautasította. A hatályos hazai szabályozás kiforrott, és ez álláspontom szerint az EJEB gyakorlatával kapcsolatosan is elmondható, mert a Bíróság jogfejlesztő tevékenysége évtizedes múltú, és a jelentős elbírált ügyeik úttörőként szolgáltak az európai büntetőeljárások számára.
dc.description.courseJogász
dc.description.degreeegységes, osztatlan
dc.format.extent68 oldal
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/344339
dc.language.isohu
dc.subjectbüntető eljárásjog
dc.subjectleplezett eszközök
dc.subjectEJEB
dc.subjectEJEE 6. cikk
dc.subjectEJEE 8. cikk
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudomány
dc.titleA leplezett eszközök szabályozása hazánkban és az EJEB gyakorlatában
dc.title.translatedThe regulation of covert intelligence gathering in Hungary and the ECHR
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)