Összefoglalásként elmondható, hogy ha végigtekintünk a történelem folyamán megjelenő állatok által okozott károk szabályozásának rendszerén, akkor figyelemmel lehet követni a folyamatos változást, míg eljutunk a mai kor elvárásaihoz illeszkedő egyensúly kialakulásához. Az idők során igyekeztek a jogalkotók úgy megteremteni az álláspontjaikat, s ennek tükrében megalkotni a jogszabályokat, hogy az ember és állat között ne az ellentét fokozását erősítsék, hanem legyen leginkább partner az ember az állat által okozott károk szabályainak kialakításában. Tehát a humánus szempontok előtérbe helyezésének figyelembe vételével fókuszáltak a problémák megoldására. Például ismeretes, hogy a vadakat védeni kell, de megfelelő gazdálkodás keretében. Azonban megtalálhatunk a rendelkezések között, az állatok védelmébe szegődő szabályokat és az ezzel szemben álló, állatellenes szempontokat is. Az állatok által okozott károk vizsgálatánál, figyelembe kell venni, hogy milyen jogi helyzetben van az állat, és milyen jogi helyzetben van az ember a felmerült károkozás során. Az állat által okozott károsodás keletkezhet ember életében, testi épségében, vagyontárgyban vagy más állatban. A vadon élő állatok a természet részei, mint akár a változatos növényvilág. Minden természetben megtalálható élőlény élni, gyarapodni akar, s ennek következtében kialakulnak gyakran konfrontálódások. Ekképp keletkeznek károk akár a vadban, akár az ember által termelt dolgokban, vagy az ember által használt tárgyaiban. A mezőgazdasági termelésben a növénytermesztés, kertészet területén tapasztalhatók vadak által okozott károkozások, amik lehetnek jelentéktelenek, de akár jelentős értékkel bíró vagyoni vonatkozásúak is. A háziállatok tartása tekintetében feltétlenül vizsgálandó az ember magatartásának felróhatósága. Az állat ösztönösen cselekszik, s az ember feladata megelőzni a kialakuló veszélyt, illetve károsodást.Érzékelhető az az irány, ahogy kialakult a mai hatályos szabályozás és, hogy a jogalkotók mit tartottak fontosnak a megalkotása során. Mindez segítséget adott az alkalmazható joganyag megalkotására. A természet védelme az eddiginél nagyobb hangsúllyal van jelen az új magyar alkotmányban, ami próbálja megteremteni az ember, az állat és növények közötti együttes egyensúlyt. Az ember felelős, átgondolt természetalakító tevékenysége alapot ad az ember, és állat, viszonylatában a károkozás kiküszöbölése, és a kártérítés összhangjának kialakítására.