Az IKT eszközök térhódításával lehetőség vált arra, hogy okos eszközökkel felszerelt járművek a forgalomban való részvételük során szenzoraik által mért adatokat vagy egyéb információt osszanak meg egymással rövid hatótávolságú vezeték nélküli kommunikáció révén. Az így létrejövő ad-hoc hálózatokat a szakirodalom VANET (Vehicular Ad-hoc NETwork) néven említi. A TDK dolgozatunkban a VANET rendszerekben megvalósítható információterjedést szerettük volna tanulmányozni. Ezen belül is a terjedéshez szükséges kommunikációhoz kötődő események térbeli eloszlását akartuk jellemezni. Ehhez nyílt forráskódú valós nagyvárosi térképeket dolgoztunk fel és alakítottunk át a forgalom modellünk számára megfelelő alakba. A saját fejlesztésű, egyed-alapú szimulációs programunkban a pontszerű járművek véletlenszerűen választott csomópontok között közlekednek a legrövidebb idő alatt megtehető útvonalakon. Közben bizonyos információkat cserélhetnek és hordozhatnak, azáltal egy bizonyos helyszínről származó információ eljuthat a rendszer távolabbi pontjaiba is. A terjedés folyamatát egy SI jellegű epidemiológiai modellel írtuk le. A rendszer állapotát és a benne zajló kommunikációs események helyszíneit (mint pillanatnyi ponthalmazokat) különböző mennyiségekkel próbáltuk meg jellemezni. Például, a 2D ponthalmaz girációs sugara, a minimális befoglaló téglalap területe és oldalaránya, az információ fellelhetőségének legnagyobb távolsága a forrástól. Ezeket az idő és az informált egyedek számának függvényében tekintettük. Szimulációs tapasztalataink szerint egy információ viszonylag gyorsan eljuthat a rendszer távoli pontjaira is, így az egyedek túlnyomó többsége informálttá válhat. Legfontosabb eredményünk az, hogy ez a terjedési folyamat két fázisra osztható. Mindegyik vizsgált mennyiség viselkedésében egy szignifikáns változás figyelhető meg a folyamat előrehaladtával. Eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy ennek oka a nagyvárosi topológiában keresendő.